Az Orbán évértékelőjén bejelentett klímaügyi lépések már most is zajlanak, a miniszterelnök pedig nem jelent meg a Parlamentben, hogy megkérdezzék tőle, amiről nem beszélt – mondta a pártelnök.
Azt mondta: a széndioxid-kibocsátás tervezett csökkentése szerinte „az atomerőműről szól, amiben nagyon még egy kapavágást nem láttunk”, ráadásul a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kötött „brutális” orosz hitelpaktumról való titkolózás „elfogadhatatlan”.
Kijelentette: az MSZP fenntartja, hogy népszavazásnak kell dönteni Paks II-ről: „ebben nyugodtan rá lehet bízni a magyar emberekre a döntést.”
De nem beszélt például Orbán arról, hogy miért tilos Magyarországon szélerőművet építeni; mint ahogy arról sem, miért került ki a klímatervéből a panelszigetelési program.
„Miért nem lehet odaadni az embereknek ezt a lehetőséget, hogy felújítsák az otthonaikat, hogy korszerűsítsék a fűtésrendszerüket?” – kérdezte. Elmagyarázta: a nagyvárosokban a légszennyezettség egyik okozója az, hogy nagyon sokan fával, sőt szeméttel fűtenek.
Szerinte a kormány tudja, hogy energetikai szempontból lenne értelme a korszerűsítésnek, de nagyon sok pénzbe kerül, és „nagy valószínűséggel ebből Mészáros Lőrinc nem tudna olyan nagy pénzt szakítani, talán semennyit” – mondta Tóth.
De Orbán nem beszélt a 340 forintos euróról, a bérek és a nyugdíjak értékvesztéséről, az infláció emelkedésétől sem; pedig évekkel ezelőtt ő maga mondta, hogy a legfontosabb a forint védelme, hiszen abban kapják a nyugdíjat és a fizetést a magyar emberek.
„Ehhez képest ezzel most abszolút nem foglalkozik, sőt azt látjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank mintha tudatosan gyengítené a forintot - ami persze a multicégeknek nagyon jó, de a magyar dolgozó embereknek, nyugdíjasoknak pedig nagyon rossz.”
Kérdezték a pártelnököt a vasárnapi dunaújvárosi időközi országgyűlési képviselő-választás átütő összellenzéki sikeréről.
Erre azt mondta: teljesen egyértelmű, hogy a 2018-ban az ellenzék különböző jelöltjeire adott szavazatok most összeadódtak. „Ez az, amitől leginkább fél a Fidesz”, ezért kell ’egy az egy ellen’ indulni, s az MSZP meggyőződése, hogy a közös lista a legjobb megoldás.
„Ebben majd nyilván meg kell egyeznünk” – mondta. Hozzátette: az MSZP elkötelezett az előválasztás iránt az egyéni országgyűlési képviselők kiválasztására.
Elmondta: az ellenzék fog még közös akciókat fog szervezni a képviselőik parlamenti munkáját ellehetetlenítő, decemberben elfogadott úgynevezett „szájzártörvény” ellen, amelynek megsemmisítéséért ma közösen az Alkotmánybírósághoz fordultak a Parlament ellenzéki pártjai.
Kijelentette: a „szájzártörvény” egyértelműen abból a félelemből ered, hogy a rabszolgatörvény elleni tiltakozás politikai sikert hozott az ellenzéknek.
Elmondta: míg a házelnök minden esetben rendreutasítja az ellenzékieket, ha eltérnek a parlamenti felszólalásuk tárgyától, a kormánypárti képviselők büntetlenül tehetnek megjegyzéseket.
Kérdésre „egyelőre reménytelennek” nevezte, hogy a fideszes képviselőkkel szót lehessen érteni, mert, mint mondta, sokan már az ellenzékiek köszönését sem fogadják.
