Ne a szegények legyenek a költségvetési csökkentés áldozatai!

Jövőre a kormányközi Tanács 6 százalékkal csökkentené az uniós költségvetési kiadásokat. Ha ehhez hozzátesszük az idei büdzsé még kifizetetlen számláit, amelyeket jövőre kell rendezni, kiderül, hogy a következő évben alig marad új forrás a friss kötelezettségvállalások fedezésére. Pedig a huszonnyolc tagállam nagy ívű tervekkel indult neki a következő éveknek, elhatározva például, hogy minél több fiatalt álláshoz juttatnak, többek között a szocialisták által javasolt, és az EU által felkarolt ifjúsági garanciarendszer minél előbbi bevezetésével - olvasható Göncz Kinga írásbeli hozzászólásában, amelyet a szocialista EP-képviselő a 2014-es pénzügyi évről szóló plenáris vitához nyújtott be.

"Félő, hogy a tervezett megszorítás első számú áldozatai ismét azok a társadalmi csoportok lennének, akik egyébként is a válság kárvallottjai: az állástalanok, a létminimum alatt élők, a kisebbségekhez tartozók, a fiatalok, az idősek… A társadalom peremén élők érdekei elenyésznek, amikor befektetésekről születnek döntések. Mindig látványosabb utat, felújított középületet avatni közösségi forrásokból, mint tudással, tapasztalattal, mikro hitellel támogatni a vállalkozásba kezdő szegényeket, vagy közmunka helyett versenyképes készségek elsajátítását finanszírozni a hosszú távon munkanélküliek számára. Ezért lenne fontos, hogy az Európai Szociális Alap nyújtotta lehetőséget minél teljesebben használják ki a tagállamok" - fejtette ki Göncz Kinga írásbeli hozzászólásában.

Az állam feladatait a felzárkóztatásban, az esélyegyenlőség megteremtésében gyakran állami segítség nélkül máról-holnapra gazdálkodó, filléres gondokkal küzdő, ám elkötelezett civil szervezetek vagy jótékony vállalkozók végzik - hangsúlyozta a szocialista képviselő.

"Aki szegény, az a legszegényebb", hiszen a hátrányos helyzetűeket egyre inkább bűnbaknak, a jóléti állam terhének tekintik. Őket sújtják azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy a fiatalt nagykorúvá érése előtt ki lehessen tenni az iskolából, a gyereket pedig 12 éves korától bíróság elé citálni. S aki hajlék híján az utcán él, büntetendő cselekményt követ el, a magyar törvények szerint - áll Göncz Kinga írásbeli hozzászólásában.

"Szükség van arra, hogy a tagállamokon számon kérjük döntéseik következményeit, ellenőrizzük, mi valósult meg a közös elhatározásaikból. Ebben segítségünkre lehetnek a terepen dolgozó civil és szakmai szervezetek is, amelyeknek nagy szerepe lehet a kormányzati vállalások tényleges eredményeinek nyilvános értékelésében" - tette hozzá a képviselő.