„Nem lehet a pedagógusoktól elvenni azt a lehetőséget, hogy tiltakozzanak bármelyik kormány ellen” – mondta a politikus.
Elítélte, hogy az Orbán-kormány „nagyon durva korlátozással” sújtja a tanárokat: olyan belső korlátozó szabályokat alakított ki a pedagógusokkal szemben, hogy szinte semmilyen lehetőségük nincs a sztrájkra.
A sztrájk „alapvető jog” – szögezte le Kunhalmi.
Értetlenségét fejezte ki, hogy a kormány miért tartja a pedagógusokat „ekkora ellenségnek, meg miért kötözködik velük ennyire”. Úgy folytatta: Orbán rendszerének „a sajátja”, hogy akik szembefordulnak vele vagy kritizálják, „azokat meg kell próbálni valamilyen módon elfojtani”.
Megerősítette: az ellenzéki együttműködés pártjai nemzetközi fórumokhoz fordulnak a tanárok sztrájkjogának biztosításáért, ha alkotmánybírósági beadványuk nem járna sikerrel.
Az MSZP által kezdeményezett, a pedagógusok sztrájkjogának csorbítása miatti ellenzéki beadvány ügyében ugyanakkor bizakodását és reményét fejezte ki, miután az Alkotmánybíróság néhány napja helyt adott egy szintén a szocialisták által kezdeményezett beadványnak a Balaton és a természetes vízpartok beépíthetősége ügyében.
Kunhalmi „részsikernek” nevezte, hogy a 30 méteres beépíthetőség eltörlését sikerült elérni, és hangsúlyozta: „mindent meg kell tenni egy ilyen autoriter rendszerben, hogy megmentsük azt, ami az embereknek jár”.
„Nemzeti kincsünk a Balaton és az mindenkinek jár, nem lehet egy szűk körnek kisajátítani” – szögezte le.
Azt is kijelentette: az egész magyar nép érdeke, hogy az országban „egészséges, képzett, magas hozzáadott értéket termelő fiatalok és (...) erős, képzett munkavállaló felnőttek legyenek. Ehhez pedig jó közoktatás kell.”
Min mondta, mára a közoktatás „legnagyobb (...) problémájává a kormányzat vált. Nem tudnak vele mit kezdeni.”
A szükséges kormányzati tudás és a források hiányát mutatja az is, hogy a területet a belügyminiszter felügyelete alá helyezték, illetve „ide-oda dobálják”; tehát „nem cél”, hogy e téren az ország kilábaljon a gödörből – sokkal inkább, hogy ugyanabban a kiszolgáltatottságban tartsa az Orbán-kormány, mint eddig - mondta.
A forráshiányról azt mondta: a Magyarországnak járó uniós források befagyasztásának feloldását „nagyon-nagyon kevés dologhoz” köti az Európai Unió: az egyik, hogy a kormány tegyen antikorrupciós lépéseket; hogy legyen Magyarország „némiképp demokratikusabb”; és hogy a közszolgáltatásokat, a jóléti rendszereket, „mint például oktatás, nem szabad teljesen hagyni lepusztulni”.
Az MSZP-re vonatkozó kérdésre a társelnök azt mondta: pártja „jól van; dolgozik; mindent megtesz annak érdekében, hogy képviselje a hazai baloldali embereket, és együttesen az ellenzék többi szereplőivel (...) alternatívát nyújtsunk a NER-rel szemben.”
Saját ambícióiról az MSZP októberi tisztújítását illetően azt mondta: döntését először párttársaival fogja közölni.
Felfedte: egy akkora vereség után, mint a tavaszi választás, „nehezebb” az egész ellenzéki oldalon „tovább csinálni”, de „akkor kell igazán harcolni, talpon lenni és küzdeni, bármilyen nehéz is”, amikor sérülnek a társadalmi igazságosság, a szolidaritás és az esélyegyelőség alapvető értékei, melyek érvényesülése a magyar emberek alapvető érdeke.
