Ne szülessen döntés a magyar gazdák feje felett!

Sajnálatos, hogy míg más országokban, így például Franciaországban intenzív viták folynak a Közös Agrárpolitika jövőjéről, addig a magyar kormány mindent a gazdák kizárásával, fejük felett dönt el” - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, a Magyar Agrárakadémia kezdeményezője, aki negyedik alkalommal szólalt fel a franciaországi Marciac-ban megrendezett Mezőgazdasági Vitafórumon. A tanácskozáson zárszót mond Stéphane Le Foll, francia mezőgazdasági miniszter.

„Ha már az Orbán-kormány ellehetetlenítette a három éven át több száz résztvevővel működő Magyar Agrárakadémia folytatását, legalább gondoskodna hasonló eszmecserék szervezéséről. A magyar gazdáknak joguk van ahhoz, hogy beleszóljanak saját jövőjük alakításába, így a Közös Agrárpolitika formálásába. A kormány bizonyos értelemben már elkésett ezzel, de még mindig lenne esély arra, hogy a magyar élelmiszergazdaság egészét, pénzügyi lehetőségeit 2020-ig meghatározó uniós politika befolyásolására. Ez azonban nem történhet az érintett gazdák bevonása nélkül” – hangsúlyozta a szocialista európai parlamenti képviselő.

A végső fázisban lévő KAP reformban Magyarországnak szövetségeseket kell szereznie, ahhoz, hogy olyan szabályozás szülessen, amely a magyar élelmiszergazdaság érdekét szolgálja. Ezért Tabajdi Csaba Stéphane Le Follal folytatott megbeszélésén tájékozódott a francia álláspontról, és megjelenítette a magyar érdekeket a nemzetközi tanácskozásokon.

A szocialista európai parlamenti képviselő előadásában kiemelte, hogy a Közös Agrárpolitika küszöbön álló reformjának egyszerre kell elősegítenie a mezőgazdaság modernizációját, és igazságosabbá tennie a támogatások elosztását. „A 2004 óta csatlakozott új tagállamok gazdái még mindig jelentős lemaradásban vannak az Európai Unió régi tagállamaihoz képest. Ezért kulcsfontosságú, hogy a magyar gazdák támogatási szintje ne csökkenjen, és bőséges források álljanak rendelkezésre a mezőgazdasági termelés modernizációjára, az élelmiszer feldolgozás fejlesztésére

Tabajdi Csaba előadásában kiemelte, hogy a KAP-ot jelenleg több torzulás jellemzi. „Egyrészt a történelmi referenciák miatt tagállamonként eltér a támogatások szintje. Ezt úgy kell fokozatosan kiegyenlíteni, hogy közben ne csökkenjen érdemben az új tagállamok között kifejezetten magasnak számító magyar támogatási szint. Másrészt hazánk számára fontos lenne, hogy a KAP támogatások igazságosabban kerüljenek szétosztásra a különböző mezőgazdasági ágazatok között, illetve a sertés és a baromfi ágazat is juthasson célzott támogatáshoz. Harmadrészt szociális és környezeti szempontok mentén fokozottan kellene támogatnunk a helyi piacokra termelő kisgazdaságokat. A kisgazdaságok támogatása azonban nem jelentheti az európai, vagy globális szinten is versenyképes nagy élelmiszertermelők ellehetetlenítését.”