A 2021. január elsején életbe lépett törvénymódosításokat követően a hálapénz intézményrendszerét visszaszorítani igyekezett a kormányzat, a rendőrségről szóló törvény módosításával pedig arra is lehetőséget teremtett, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül az egészségügyben dolgozókat megbízhatósági vizsgálatnak vessék alá.
Komjáthi Imre korábban benyújtott írásbeli kérdésében úgy indokolt, a 2021 januárja óta eltelt időszak elegendő arra, hogy le lehessen vonni a törvénymódosítás tapasztalatait. A szocialista képviselő szerint a hálapénz kivezetésére szükség volt, az azonban probléma, hogy ennek a helyébe nem lépett más ösztönző. Sőt, a Szolgálati Jogviszony Törvény miatt számos orvos elhagyta az állami egészségügyet, így a maradókra jelentősen több munka hárult. „A szektor további égető problémáival is foglalkozni kellene a kormányzatnak, gondoljunk csak a műtőkben nem működő klímaberendezésekre, a szakemberhiányra, vagy az omladozó falú épületekre.” – fogalmazott Komjáthi Imre.
Az elmúlt időszak eredményeiről az érintett tárca vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter adhat tájékoztatást, ezért Komjáthi Imre a következő kérdésekkel fordult a belügyminiszterhez.
- Hány esetben folytattak le megbízhatósági vizsgálatot 2020. óta éves bontásban?
- Hány megbízhatósági vizsgálatot folytattak le egészségügyi dolgozóval szemben?
- Hány alkalommal került sor titkos információgyűjtésre egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók tekintetében?
- Hány esetben vezetett vádemeléshez a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása keretében alkalmazott titkos információgyűjtés?
- Hány egészségügyi jogviszonyban állót marasztaltak el végül közülük a hazai bíróságok?
A tárca válaszlevele megérkezett, a kérdésekre azonban ismét nem Pintér Sándor, hanem parlamenti államtitkára, Rétvári Bence válaszolt. Meglepő módon tömör és lényegre törő válasz érkezett a kormánypárti politikustól, a levél nem tartalmazott kivételesen sem családbarát propagandát, sem az ellenzék ócsárlását.
„Tájékoztatom, hogy az egészségügy területén végrehajtott megbízhatósági vizsgálatok alapján 16 személlyel szemben került sor vádemelésre, amelyekből eddig 3 személlyel szemben született elmarasztaló ítélet.” – írja a Belügyminisztérium válaszában.
Felvetődik a kérdés, ha négy év alatt mindössze három elmarasztaló ítélet született, mennyire lehet sikeresnek nevezni az egészségügyi dolgozók titkos megfigyelését. Mindezt úgy, hogy számos egyéb problémával kell szembenéznie az egészségügyiseknek, legyen szó akár csak a szakemberhiányról, az omladozó épületekről, vagy a klímaberendezések hiányáról. A kormány megfontolhatná, mire költi erőforrásait, valamint, hogy megfelelő irányba halad-e a magyar egészségügy, a dolgozók titkos megfigyelése pedig mennyiben járul hozzá a jobb ellátáshoz.
Komjáthi Imre írásbeli kérdése EZEN a linken elolvasható, a Belügyminisztérium válasza pedig ITT található.
