Tóbiás József úgy fogalmazott: a jelenlegi hatalom igyekszik eltakarni a valóságot, azt, hogy Magyarországon szegénység van, sok gyermek éhezik, és ma már dolgozói szegénységről is beszélhetünk.
Mint mondta: a „visegrádi országokhoz képest Magyarország nagyon nagy lemaradásban van, négymillió létminimum alatt élő ember üzeni azt, hogy (...) lent minden maradt a régiben”.
Ezen négymillió ember nélkül nincs sikerre ítélt Magyarország, nem lehet beszélni Magyarország egészének sikeréről - szögezte le a pártelnök, aki szerint a gazdaság teljesítőképessége nincs egyenes arányban a szociális ellátórendszer minőségével.
Kijelentette: nincs szabadság, emberi méltóság ott, ahol nem a lehetőségek, nem a tudás, nem a képesség, hanem a túlélés az egyedüli esély. Hangsúlyozta azt is, hogy nincs szociális biztonság, létbiztonság olyan társadalomban, ahol nem az egyéni képesség, a lehetőség vagy a tudáshoz való hozzáférés teremti meg az emberek boldogulását.
Tóbiás kitért arra, hogy „ahol a szabadság jószerivel a kiváltságosoké, (...) ott köztársaság sem lesz, ott demokrácia sem lesz”. A jelenlegi rendszer nem demokrácia - tette hozzá.
A rendezvényen Szegényellenes politika Magyarországon címmel tartott előadást Lakner Zoltán politológus, szociálpolitikus, míg Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület elnöke a közmunka visszásságairól beszélt. Mihályi Helga egyetemi adjunktus, szociológus azt mutatta be, miként nőtt a szegénység a megyében az elmúlt tíz évben. A dolgozói szegénység felszámolásának lehetőségeiről Varga László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szólt, Barát Endre szociológus pedig Látlelet a vidéki szegénységről, a természetjog halála, a társadalmi szerződés rendszerszintű felmondása Magyarországon címmel tartott előadást.
A konferencia utáni tájékoztatón Földesi Norbert miskolci MSZP-s önkormányzati képviselő hangsúlyozta: a rendezvény elsősorban azért volt nagyon hasznos, mert nemcsak politikusok, hanem szakszervezeti vezetők és elismert szakemberek is elmondták, ők hogyan látják a problémákat, s milyen irányban kellene keresni a megoldásokat. Dr. Simon Gábor, az MSZP miskolci frakcióvezetője arra figyelmeztetett: a kormányzati sikerpropagandával szemben igen nagy a baj az országban, aki csak teheti, menekül az országból, de legalábbis a szegényebb régiókból. Miskolcot például 2010 óta 6 ezer választópolgár hagyta el, ez akár – ha feltételezzük, hogy többen családdal, gyerekkel együtt költöztek el – 10 ezer embert is jelenthet. Ráadásul – utalva az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén történtekre – a hatalom birtokosai a Jobbikkal versenyt futva igyekeznek bűnözőnek beállítani a szegényeket.
***
Hétfőn az ország több településéről indult el az emberi méltóság menete, amelyről a pártelnök azt mondta: honfitársaink a méltóságért, és nem a szegénységért menetelnek.
Nyakó István, a demonstrációt szervező Közmunkás Szakszervezet társelnöke ezzel kapcsolatban az MTI-vel közölte, hogy februárban a magyar vidéken és a magyar vidékért vonulnak, azokkal együtt gyalogolnak, „akikért élünk és dolgozunk, oda visszük el a reményt, ahol ebből a legkevesebb van, Magyarország falvaiban, kisvárosaiban menetelünk”.
Mint mondta, 2012-ben és 2013-ban a sajtó által éhségmenetnek elkeresztelt akciót indítottak azért, hogy felhívják az ország figyelmét arra a kilátástalanságra és nyomorra, ami Magyarországon kialakult. Ezeknek a meneteknek is köszönhető volt, hogy ma már egyre többen tudnak a „pestisként terjedő szegénységről, amelynek az Orbán-kormány az okozója, jól látszik, hová vezetett a Fidesz-KDNP kormányzása, a lecsúszás, a kilátástalanság, az elszegényedés tömegesen szedi az áldozatait északon, keleten, nyugaton és délen”.
A menetek február 14-én érnek a megyeszékhelyekre, ahol tüntetésre hívnak mindenkit a kormányhivatalok elé - jelezte.
