„Nem elég azt mondani, hogy kormányváltást akarok, hanem el kell mondanom, hogy milyen Magyarországot akarok, hogy milyen Európát akarok, hogyan gondolom a saját hazámat, a családjainkat”, a városaink működését – mondta az MSZP korábbi elnöke és kulturális minisztere.
El is sorolta, hogy ő maga mit kívánna elsősorban: szabadabb országot, szabadabb oktatást és tudományt, „ahol több felelősség és több lehetőség van egy pedagógusnak, nagyobb bizalom a hatalom részéről a közösségeknek, a városoknak, az önkormányzatoknak.”
Feltették Hillernek a kérdést, miért működött az ellenzéki összefogás vasárnap Dunaújvárosban az időközi országgyűlési választáson, és miért nem működött Győrben az időközi polgármester-választáson.
„Amikor nem tudtunk összefogni - amikor különböző problémák megosztottak minket -, akkor veszítettünk, amikor pedig együttműködés van, akkor vagy jó eredmény, vagy, mint Dunaújvárosban, átütő siker” – felelte, hozzátéve: nem minden választókerületnek vagy településnek azonos az attitűdje.
Hangsúlyozta: a győzelemhez az ellenzéki pártoknak több szavazót kell gyűjteniük, és nem az ellenzéken belüli támogatottságuk a meghatározó.
„Tehát én nem arról beszélek, hogy egymástól hogyan szerzünk másfél százalékokat, mert nagyon-nagyon szeretném, hogyha a végén egy közös listánk lenne, egy közös miniszterelnök-jelöltünk lenne, és minden választókerületben egy közös ellenzéki jelölt” – vázolta a győzelemhez vezető utat.
Az MSZP tervezett társelnöki rendszeréről, mely szerint egy férfi és egy női társelnöke lenne a pártnak, ha ezt a márciusi kongresszusa jóváhagyja, azt mondta: maga a rendszer sugároz érzelmet, illetve alkalmas arra, hogy a ráción kívül érzelmeket is átadjon a választóknak.
