„Repdestek a milliárdok, meg a százmilliárdok az Ön szájából, én is mondanék egy számot (...) az államadósság finanszírozásáról, amikor Ön beszél, én akkor azt tudom mondani, hogy 400 ezer forint/fő/év, ebben az évben. Még egyszer mondom, hogy egyértelmű legyen. Az államadósság finanszírozására Magyarországon az újszülöttől az aggastyánig ebben az évben nagyságrendileg 400 ezer forint/fő költség jut” – ezekkel a kemény szavakkal kezdte Varga Mihály meghallgatását és a neki feltett kérdéseket Vajda Zoltán. A pénzügyminiszter pedig nem nyugodhatott meg, sőt sejthette, mi vár rá, hiszen már tavaly is, több mint 30 percen át faggatta őt a Költségvetési Bizottság elnöke, aki idén sem hagyott lélegzetvételnyi időt sem Varga Mihálynak.
Vajda Zoltán más aspektusból is megközelítette az államadósság helyzetét: havonta minden magyar ember több mint 30 ezer forintot fizet az államadósság finanszírozására, ez több mint a minimálnyugdíj összege, és a kétgyermekes családoknak adott családi pótlék összegénél is. A kormánynak többet kell költenie az államadósság finanszírozására, mint az egészségügyre, és szinte ugyanannyit, mint az oktatásra. Az összes Európai Uniós tagország közül pedig GDP-arányosan is messze a magyarok fizetik a legtöbbet az államadósság rendezésére, 4,7%-ot.
A kormány pedig kamatkiadások tekintetében sem büszkélkedhet, az ígérthez képest idén az kétszer akkora lett, mint két évvel ezelőtt. Magyarország hiteltartozásai pedig szintén nem adnak okot örömre, Kína irányában 800 milliárd forint összegben adósodott el hazánk, emellett 150 milliárd forintnak megfelelő Juan hitelt idén és jövőre kell visszafizetni, tehát összességében 1000 milliárd forinttal van eladósodva Magyarország Kína felé, ez hazánk devizatartalékának a negyede. Az állampolgárok tekintetében ez azt jelenti, hogy minden magyar ember körülbelül 100 ezer forinttal tartozik Kínának. Mindezek ellenére a kormány félmilliárd euró értékben ad hitelt Észak-Macedóniának. Vajda Zoltán gondolatmenetének végén azt kérdezte Varga Mihálytól, miért adósítja el ennyire az országot a kormány, miközben az uniós források megérkezésével nemhogy tartoznának a magyar emberek, hanem félmillió forinttal gazdagodnának. Ez azonban a kormány miatt be van fagyasztva, hiszen sem demokrácia, sem piacgazdaság, sem jogállam nincs jelenleg Magyarországon. Kérdés tehát, milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy ezek az összegek feloldásra kerüljenek?
Az államadósság kapcsán az adósságcsapda veszélyéről kérdezte Varga Mihályt Vajda Zoltán, a piac ugyanis úgy tűnik, ettől tart. Ez fontos kérdés, hiszen a GDP-arányos államadósság szintjének az egy évvel korábbinál alacsonyabbnak kell lennie, az Alaptörvény ugyanis ezt jelöli ki az államadósság csökkentésének fő mozgatórugójaként.
Az államadósság témájánál maradva a szocialista politikus elmondta, kérdés továbbá, van-e a kormánynak és a Pénzügyminisztériumnak finanszírozási forgatókönyve arra az esetre, ha befektetésre nem ajánlott szintre minősítik le Magyarország államadósságát.
Egy szomorú találós kérdéssel folytatta a pénzügyminiszter meghallgatását Vajda Zoltán. „Mi az, ami közel dupla annyi, mint amit maga eredetileg eltervezett, és mi az, ami a fele annak, amit Önök terveztek?” Előbbire a válasz a költségvetési hiány, utóbbira a gazdasági növekedés. Ez pedig nemcsak az idei évre igaz, hanem lassan minden évben, konzekvensen ez történik. A GDP-növekedés kapcsán 2023-ban még előjeleket is tévesztett a kormány, hiszen 4,1%-ot terveztek, ehelyett mínusz 0,8% lett a valóságban. A költségvetés tervezésének tekintetében a hiány előre jósolt mértéke inkább a lottószámok megtippelésére hasonlít, az idei évre jelenleg is -2,9% szerepel, végül pedig valószínűleg 4-5%-os szintre emelkedhet a deficit. Mindezek kapcsán a kérdés, hogyha az elmúlt években könnyedén a tervezett költségvetési hiány kétszeresét produkálta a kormány, akkor jövőre vajon mennyivel lesz magasabb a hiány a tervezettnél? Milyen drámai megszorításokkal, adóemelésekkel fogják ezt az emelkedést finanszírozni? Tette fel a témába vágó kérdéseit Vajda Zoltán.
A forint-euró árfolyamot, hasonlóan az eddig felsoroltakhoz, nem tudja kezelni a kormány, így kérdés az is, hogy amennyiben a piac is felismeri, hogy tarthatatlan a költségvetés, akkor mennyire fog ingadozni az árfolyam? Tűzte hozzá a korábbi kérdéseihez a bizottság elnöke.
A jövőben tervezett megszorításokról is beszélni kell Vajda Zoltán szerint, az adóemeléseket és a beruházások törlését ugyanis megszorításnak kell hívni, nem lehet szépíteni. Ezt hiába tagadja szóban a kormány, közvetetten többször is elismerték már. Kérdés tehát, hogy milyen további megszorításokat tervez a kormány a jövőben?
Orbán Viktor gazdasági elképzeléseiről is kérdezte a pénzügyminisztert Vajda Zoltán, a kormányfő ugyanis gazdasági semlegességről beszél, ennek ellenére Varga Mihály ezt a kifejezést rendszerint elkerüli, így jó lenne, ha nyilatkozna erről is a pénzügyminiszter. A kormányfő által emlegetett gazdasági semlegesség pedig nem önszántából történt döntés, hanem annak következtében alakult így, miután minden szövetséges országgal összeveszett, ezért úgy szigetelődött el hazánk a régióban és szövetségeseinktől, mint Észak-Korea és Fehéroroszország. A miniszterelnök szerint „jól van” a magyar gazdaság, Vajda Zoltán szerint kérdés, ezt hogyan látja Varga Mihály. A kormányfő pedig arról is beszélt, a 90%-os adósságrátát is kezelhetőnek tartja, szintén kérdés, hogy erről miként vélekedik a pénzügyminiszter.
Vajda Zoltán a jövő évi költségvetésről is kérdezte Varga Mihályt, elsőként arról, most miért várnak novemberig annak benyújtásával, ha az elmúlt években a tavaszi elfogadást preferálták és ambicionálták. Ha pedig az amerikai elnökválasztással függ össze Magyarország költségvetése, akkor melyek azok az intézkedések, amelyek külső tényezőktől függenek? Milyen alternatívák között döntenek a kormányban az amerikai elnökválasztást követő órákban?
A Költségvetési Bizottság elnöke megkérdezte, mi történik akkor, ha a külső bizonytalanságok nem szűnnek meg november végéig? Akkor vajon ismét rendelettel fogja megalkotni a költségvetést a kormány? Hogy számol továbbá a kormány az uniós források lehívásával? Fog ezekre alternatív javaslatot tartalmazni a költségvetési törvényjavaslat? Eddig a kiszámíthatóságra és a tervezhetőségre hivatkozott a kormány a költségvetés korai elfogadása kapcsán, idén miért nem tette közzé a Pénzügyminisztérium a terveket már a nyár folyamán?
Vajda Zoltán ezt követően számos kérdést sorolt fel Varga Mihálynak, melyekre választ vár:
- Az ÁFA-bevételek elmaradása idén komoly gondot okoz, jövőre milyen adóalappal tervez a kormány? A 2024-es előirányzattal vagy a várható teljesüléssel, ha utóbbi, akkor ez mennyiben marad el a tervezetthez képest?
- Mitől várja a kormány a fogyasztás növekedését, az óvatos költekezés oldódását? Ha ez nem változik jövőre sem, milyen eszközökkel fogja ezt kezelni a kormány?
- 2-3 éven belül egymillió forintos átlagbért és 1000 eurós minimálbért ígért a kormány. Reálszinten milyen bérnövekedéssel számolnak?
- A Varga Mihály felügyelete alá tartozó szervezetek és intézmények hány adatkérést kaptak, mennyit teljesítettek és tagadtak meg, hány perre került sor, ezek közül mennyit nyertek meg, mennyit vesztettek el és mennyi perköltséget kellett vesztes félként megtéríteniük az elmúlt években?
- Miért nem kommunikál a Pénzügyminisztérium a korábban már párszor tapasztalható innovatív, videós formában a költségvetési folyamatokról?
- Jelenleg egyszerre 5 honlapot kell követni ahhoz, hogy naprakészek legyenek az érdeklődők a költségvetés állapotáról, tervezi-e ezt rendszerezni, frissíteni a tárca a könnyebb átláthatóság érdekében?
- Az elmúlt 4 évben az eredetileg elfogadott költségvetési hiánycél nem teljesült. Közzé fognak-e tenni jövőre, év közben, havi jelentéseken túl olyan részletes tájékoztatókat, amelyek a költségvetés év közbeni végrehajtásáról és a meghozott intézkedésekről szólnak?
- A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kapcsán készült-e hatástanulmány, amely alapján a visszavásárlás mellett döntött a kormány és nemzetgazdaságilag fontosabbnak ítélte azt meg, mint például a vasút fejlesztését?
Utolsó kérdésként, a miniszteri meghallgatást gyakorlatilag megkoronázva Vajda Zoltán azt kérdezte, Pénzügyminiszterként utoljára volt-e Varga Mihály jelen az ülésen. Orbán Viktor ugyanis korábban a két legkudarcosabb minisztere áthelyezéséről beszélt, Varga Mihály így várhatóan jegybankelnök lesz, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még szélesebb jogkörökkel, a költségvetésért is felelni fog. Ha ez így fog történni, akkor a 2026 tavaszi választásokig egy évet kell kibírnia Varga Mihálynak e kormány mellett, ki fogja ezt bírni? – vitte be a kegyelemdöfést a Költségvetési Bizottság elnöke.
