Nem, nemcsak a szocialisták világ - és Magyarország-képét festem fel itt, ha azt mondom - tüntetések, fokosok, jelvények, tüzek, harci mezbe öltözött fiatalok és tömeggyilkosok láttán, amatőrök hamisító történelmi tablóinak láttán - hogy igenis, emelkedőben és erősbödőben van a le nem becsülendő újfasizmus nálunk is. Aminek jeleire minden magára adó baloldali párt a világon megrázza magát, feltámad újra legjobb erejében, mert világos, hogy most aztán övé a legnagyobb felelősség.
A fasisztoid mozgalmaknak csak akkor és ott vannak esélyeik, ahol a baloldal beijed, meghúzza magát, elbújik. Mi nem húzzuk meg és nem csapjuk be magunkat - sem azzal, hogy lealkudjuk a tünetek súlyosságát, és el-kezdjük vigasztalni magunkat és azokat, akik elsősorban és főként tőlünk várják a bajra az írt, az ellenszert, a patikaszert, hogy "na, nem is olyan súlyos és veszélyes a helyzet". És távolról sem csak norvég rettenetre gondolok. Talán mert a kétszer is elvesztett világháború, mondhatnám: világháborúnk, a kétszer elvesztett milliói a fiatal férfiaknak, a világgá futott-menekült magyarok százezreinek hiánya bizony megérlelheti újra a sebzett történelmi tudat artikulátlan üvöltését újra, és hiába magyaráznánk hűvös akadémiai termekben, hogy kényszerek, igazságtalan, sértő döntések és gyűlöletek gyújtogattak itt is, és csakis a józan szorgalom, európai nemzetek érett
nagykorúsága fogalmazhatja meg a mindünket megmentő Európát és Világot.
A Magyar Szocialista Párt nem a pánik pártja. Ha azonban az elkövetkező néhány esztendőben nem győz velünk és a higgadt humanizmus többi erejével együtt a hosszútávú magyar és nemcsak magyar béke-érdek, akkor nincs esélye a nyugodt, tiszta, higgadt építésnek, a szegények és az egész világ béke-érdekének.
Bodor Pál (Diurnus)
