Súlyos szalmai hibákkal, az önkény fokozásával indul most a tanév. A közoktatásban éppen elég bajt okozott a digitális oktatásra való felkészületlenség, és ilyen körülmények között különösen nem ideális az időpont a széles körű szakmai konszenzust nem tükröző Nemzeti Alaptanterv kormány által módosított változatának bevezetésére, mondta el Hiller István.
„Ennél alkalmatlanabb időpont egy új Nemzeti alaptanterv bevezetésére nincs sem tanárnak, sem pedig diáknak. Nem mindegy ugyanis, hogy egy alaptanterv milyen pályát jelöl ki. A szakmai viták Magyarországon a politika síkján gyakorlatilag megszűntek. Ez a sűrített tanagyagú, de csökkentett óraszámú Nat leginkább azt sulykolja: aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére”.
A szocialista politikus emlékeztetett, mindez nem jelenti azt, hogy csendben kellene maradni vagy ne kellen az emberek számára felvázolni alternatívákat. „Be kell mutatni, hogy van másik, lehet másképp élni és oktatni. Legkevesebb 20-25%-nyi diákunk, gyermekünk marad ki az oktatási hálóból. Ráadásul a hátrányos helyzetű diákoknak mintegy 25-30%-a nem azokon a területeken él, amelyeket a közigazgatás megjelöl hátrányos helyzetű területekként. Akár még Budapesten is tudunk ilyeneket mondani” – mutatott rá az MSZP országgyűlési képviselője, aki felháborítónak tartja, hogy csak azok a pedagógusok kaptak béremelést, akik a kormány által is elfogadottan hátrányos helyzetű térségekben tanítanak.
Az SZFE kapcsán Hiller előrevetítette, a felsőoktatási intézmények évszázadok alatt bevált intézményi, szakmai autonómiájának lerombolása nyilvánvalóan nem emelni, hanem rontani fogja a színvonalat. „A Színművészeti Egyetem eddigi koncepciója az évszázados, szabad oktatási elvre épül: egyetemi autonómiára. Nem tegnap találták ki; a középkornak egyik maradandó vívmánya, hogy a mai fogalmaink szerinti fenntartó gondoskodik arról, hogy az intézmény működjön, de a belső szabadságba, a gondolat, az oktatás, a kutatás szabadságába nem szól bele”.
Megjegyezte, a mai rendszert nézve, nem is volt olyan sötét a középkor. „A mai koncepcióban ugyanis minden a fenntartóé, és a kuratóriumban senki más nincs, csak az, akit a hatalom oda kinevez. Az a modell, amit a Corvinuson megvalósítottak, ellentmondásos. Ezt ráadásul egy művészeti felsőoktatási intézményre – megjegyzem egy másikra is – alkalmazza, ahol aztán végképp semmilyen tapasztalat nincs. Párbeszédnek nyoma sincs. A valódi párbeszéd nem az, hogy, amikor én beszélek, akkor te hallgatsz, amikor te beszélsz, nem hallgatlak meg, és akkor én is beszéltem, meg te is beszéltél”.
A Magyar Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, az autonómia híve, hiszen „hét évszázad tudósai, gondolkodói, tanárai, magyarok és nem magyarok, Padovától a Sorbonne-ig talán mind nem lehetett ökör”. Végezetül kiemelte, a szabad oktatás a színvonal egyik előfeltétele, uralommal a szabad oktatás, az autonómia elvételével pedig a színvonal semmilyen módon nem fenntartható”.
