Több felvetés és kérdés csak álkérdés, különös tekintettel arra, hogy számos esetben a - be nem tartott - választási ígéreteikre kérdeznek rá, hogy érdemes volna-e azokat most realizálni... Például: különböző adócsökkentési lehetőségekről regélnek, ámítják az embereket. A valóság pedig az, hogy a választási kampányban beígért azonnali és drasztikus adócsökkentések helyett – kivéve a leggazdagabbaknak kedvező egy-kulcsos, 16 %-os SZJA kulcsot – az európai léptékben legmagasabbra (27 %) emelték az ÁFA-t, és újabb 15 adófajtát találtak ki és vezettek be.
Más kérdésekben direkt és indirekt módszerekkel olyan lehetőségeket vetnek fel, mint előremutató gazdaságpolitikai lépéseket, amit az előző kormányzat már akkoriban megvalósított – pl. munkahelyteremtés és gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek fejlődésének előmozdítása adókedvezményekkel, melyeket gyakorlatilag a FIDESZ több tekintetben megszüntetett.
Az emberek és a családok egyre tragikusabb anyagi helyzetének nem ismeretét és/vagy megcsúfolását tükrözi, az a perverz felvetés, hogy esetleg a családokat az autóvásárlásukban „szocpol támogatással” kellene segíteni.
Ezek szerint – és Orbán Viktor szerint – a magyar embereknek az lenne a legnagyobb problémájuk(?), hogy autót akarnak vásárolni, amikor 3 millió lakossági energiaszámlán 143 milliárd Ft díjhátralékuk van! 1,7 millió lakossági villanyszámlán 46,5 milliárd Ft, 986 ezer lakossági gázszámlán 70,5 milliárd Ft és 316 ezer lakossági távhő-számla esetében pedig 26 milliárd Ft tartozás van. A kikapcsolt lakossági fogyasztók száma megközelíti a villamos energia területén a 37 ezret, földgáznál a 102 ezret, távhő esetében a 2400-at.
A fiatalok „megsegítésére” egy másik konkrét példa: 2010-ben a rezidensek nettó 88.500,- Ft-ot, 2011-ben – köszönhetően a fentebb említett egy kulcsos 16 %-os SZJA kulcsnak - nettó 83.800 Ft-ot kerestek.
Felvetik, hogy a cafeteriát készpénzben kellene-e adni a rászorulóknak, miközben az írott- és az elektronikus sajtó tele van azzal az ötletelésükkel, hogy akár a nyugdíjak vagy akár a családi pótlék egy részét hasonló (pl. Erzsébet) utalványokban fizessék ki.
A kérdések között felvetik a nemzetközi cégek további megregulázásának lehetőségét is. Ennek is köszönhetően például a gyógyszergyártó- és forgalmazó cégek már mostanság tömegesen hagyják el Magyarországot, ezen belül egy év alatt 188 készítmény forgalmazását szüntették be, és az idén kb. további – szintén alig helyettesíthető – 120 gyógyszer tűnhet el a gyógyszertárakból. Emellett a fenti cégek mintegy 500 magasan kvalifikált dolgozótól váltak meg a K+F tevékenységek realizálásának jelentős megnyirbálása miatt, ezzel összefüggésben pedig a magyar egészségügyi intézmények, klinikák kb. 12-15 milliárd/év bevételtől esnek el az új gyógyszerek klinikai kipróbálásának külföldre vándorlása miatt.
A „Nemzeti Konzultáció” hasonló a parlamenti „ál-konzultációhoz” is, ahol számos esetben az utolsó pillanatban, mindenféle egyeztetés nélkül kerülnek döntésre a különböző törvények módosító javaslatai, de jellemző módszer az is, ahogy az ún. „egészségügyi salátatörvény” a parlamenti tárgyalás előtt 1 nappal került fel a minisztérium és a törvényhozás honlapjára, ennyi időt hagyva a különböző szakmai egyeztetésekre és konzultációkra.
Mindezek alapján a kiskunfélegyházi MSZP (helyi elnök: Garai István Levente dr. és Societas ( megyei elnöke: Eszik Bence) szervezet felkérte az érintettek hozzájárulását és segítségét a „Nemzeti Ál-konzultáció” papírosainak összegyűjtésére, majdan pedig a két szervezet felajánlotta, hogy az összegyűlt papírmennyiség jogszerű, MÉH vállalaton keresztüli hasznosítása révén keletkező bevételt a szociálisan rászorulók számára juttatja el közvetlenül, vagy az ezzel a céllal működő, és eddig már 8,1 millió Ft-ot a rászorulók számára szétosztó Karácsonyi Fény Alapítvány közreműködésével.
dr. Garai István Levente,
MSZP Kiskunfélegyházi Szervezetének Elnöke,
országgyűlési képviselő
2012. június 24. 13:52
Nemzeti Konzultáció ('Inzultáció'?!)
A „Nemzeti Konzultáció” költségeiről is félrevezető információkat ad a Fidesz. A 800 milliós költségekben nem tüntették fel a kipostázott borítékokban található válaszborítékot és az abban rejlő hasonló nagyságrendű postai kézbesítési díjat, de szót sem ejtettek a nyomda-, valamint a nyomtatványok/válaszok kiértékelésének munkabér költségeiről sem. Összességében valószínű, hogy kb. a 800 millió Ft duplájába fog kerülni a költségvetésnek és a „Zembereknek” ez az egész látszat konzultáció.