eszon.hu | Belföld | ifjúságpolitika Miskolc
2014. július 19. 16:08

Nemzeti minimumot ifjúsági ügyekben!

Ezzel talán egyetértenek a pártok oktatás- és ifjúságpolitikusai is. A miskolci EFOTT-on megrendezett fórumon legalábbis úgy tűnt.

Oktatásról, ifjúságpolitikáról, a fiatalok közélethez való viszonyáról rendeztek kerekasztal-beszélgetést pénteken a július 16-a óta zajló Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (EFOTT) Miskolcon, az Egyetemváros területén.

A résztvevők (az Együtt, a Fidesz, a Jobbik, a KDNP, a Liberálisok, az LMP és az MSZP oktatás- és ifjúságpolitikusai) sorba véve a problémákat, arra jutottak, mindenben, de legfőbbképpen ifjúsági és oktatási ügyekben egyfajta nemzeti minimumot kell megfogalmazni, olyan közös nevezőt kell találni, amelyet minden politikai szereplő el tud fogadni, s azt nem akarja egyoldalúan megváltoztatni akkor sem, ha lehetősége nyílna arra. Az elmúlt évek történéseivel kapcsolatban a Societast és az MSZP ifjúsági tagozatát képviselő Gúr Roland kifejtette: egyeztetés nélkül, mások véleményének a figyelmen kívül hagyásával egész egyszerűen nem lehet országot irányítani. Világosan látszik, hogy szükség van a párbeszédre, hiszen csak ezzel lehet a problémákat egyáltalán megismerni, kitalálni azokra a megoldást.

Az Európai Szocialisták által javasolt, az EU döntése értelmében ettől az évtől kezdve fokozatosan bevezethető ifjúsági garanciaprogrammal kapcsolatban kifejtette: ez is egy olyan intézkedéscsomag, amelyet minden józan politikai erőnek támogatnia kell. Ennek lényege, hogy minden olyan 25 év alatti fiatalnak, aki elveszíti a munkáját, vagy az iskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, négy hónapon belül megfelelő állásajánlatot kell kapnia, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben kell részesülnie.

A program elsősorban azokban a régiókban segíti majd a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzését, amelyekben 25 százaléknál magasabb az ifjúsági munkanélküliségi ráta.
Vagyis például Magyarországon. A statisztikai adatok szerint ugyanis nálunk a 15-24 év közötti korosztály több mint 28 százaléka nem talál magának munkát, az iskolapadból sokuk első útja a munkaügyi kirendeltségekbe vezet. A program Ausztriában és Finnországban már működik, a tapasztalatok jók. Ezt kellene az EU döntésének megfelelően megvalósítani, az ehhez biztosított uniós költségvetési forrásokat felhasználni egész Európában, köztük hazánkban is.