mszp.hu | Belföld, Gazdaság | Nyugdíj
2021. február 08. 14:36

Nincs pénz az embereknél – szégyen és gyalázat, hogy a kormány semmit nem tesz a kisnyugdíjasokért!

Nincs pénz az embereknél – szégyen és gyalázat, hogy a kormány semmit nem tesz a kisnyugdíjasokért!
„A magyarok igencsak meghúzták a nadrágszíjat” decemberben a KSH kiskereskedelmi forgalmi statisztikái szerint, az emberek gyakorlatilag csak élelmiszerre költöttek – mondta Korózs Lajos, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának szocialista elnöke hétfőn online sajtótájékoztatón.

Azt mondta: „szégyen és gyalázat”, és „az évszázad átverése” a kormány nyugdíjemelési módszere, és az is „szégyen és gyalázat”, hogy már csaknem három éve képtelen megalkotni a rokkantnyugdíjakat érintő szabályokat.

A statisztikai adatok egyértelműen demonstrálják: nincs pénz az embereknél, hiszen decemberben a korábbi éveknél jóval kevesebbet költöttek ruházkodásra, iparcikkekre, kultúrára, de még gyógyszerekre is – mondta a képviselő.

Drasztikus visszaesés következett be a rossz anyagi körülmények között élő emberek fogyasztásában is: ezt mutatja a ruházatra és cipőre költött pénz 32%-os, és a használtcikk-kereskedelem 31%-os visszaesése – mondta.

Mindezt nem ellensúlyozta az internetes kereskedelem valamelyes felfutása 2020 második félévében, hiszen a webes vásárlás az összes kereskedelmi forgalomnak a tíz százalékát sem éri el – mutatott rá.

„Magyarul hiába nőtt az internetes kereskedelem, a kereskedelem egészében lényeges visszaesés tapasztalható. Kizárólag élelmiszerre költöttek az emberek, és a nem élelmiszer-jellegű termékcsoportoknál közel 10%-os átlagos visszaesés van” – mondta.

Ez egybevág azokkal a munkaügyi adatokkal, amikről a KSH nem beszél, de a szocialisták igen: míg a KSH szerint a 450 ezer forintot is meghaladja bruttó átlagkereset, az MSZP közlése az: „a nettó jövedelem átlagos értéke a 300 ezer forintot éppen hogy elérte, de ezen belül is borzasztó nagy különbségek vannak nemcsak területileg, demográfiai szempontból, és nemenként is”.

Korózs felhívta a figyelmet: közel 400.000 olyan ember van, akinek a munkaideje csökkent, 8 óra helyett 6 vagy 4 órában foglalkoztatják, azaz lényegesen alacsonyabb a jövedelme is.

Másrészt a KSH statisztikáiban nem szerepelnek az 5 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások.

„Értik, ugye, ezt a statisztikai módszertant, hogy akinek kevés a fizetése, akinek alacsony a jövedelme, aki kevesebb órában foglalkoztatott, azt lehetőleg ne vegyék be a statisztikába?” – kérdezte.

A különbségekről elmondta: a nők átlagosan közel 17%-kal kevesebbet keresnek Magyarországon, mint a férfiak; Szabolcs, Békés, Somogy, Baranya és Zala megyében sokkal rosszabbul keresnek, mint az országos átlag, de hatalmas a különbség az életkorokat illetően is.

Azt mondta: ami különösen aggasztja, hogy a nyugdíj előtt álló utolsó tíz évben lévők jövedelme alacsonyabb, mint a középkorosztályé, ami persze majd hat az induló nyugdíjukra is.

Kiemelte: akik nagyon sokat szenvednek, azok az alacsony nyugdíjjal rendelkezők.

Elmondta: két írásbeli kérdésére is választ kapott a kormánytól a napokban. A nyugdíjemelés mikéntjére és az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására vonatkozóra azt írták neki, „hogy amíg nemzeti kormány van Magyarországon, (…) a nyugdíjemelés mértéke és technikája így marad, ahogy volt”, azaz marad az inflációkövető nyugdíjemelési technika.

„Hogyha valaki nyomorultul kevés nyugdíjból élt a múlt évben, akkor Orbán Viktor garantálja neki, hogy jövőre is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni”, mert csak a pénzromlás mértékével emelik a nyugdíját. „Szégyen és gyalázat! (…) Ez az évszázad átverése!” – háborgott.

„Ez számomra, szociáldemokrata politikus számára elfogadhatatlan!” – szögezte le, hozzátéve: még most is tehetne a kormány a magasabb emelésért, ha az 53. heti nyugdíj kifizetésénél elfogadnák a szocialisták javaslatát. E szerint az erre a juttatásra szánt pénzt azonos összegben kéne folyósítani mindenkinek, mert ez jelentősen segíthetné az alacsony nyugdíjak felzárkóztatását.

A másik államtitkári választ a rokkantakat érintő kérdésére kapta, e szerint „alapos előkészületeket igényel a törvény megalkotása”.

Korózs elmondta: az MSZP többször nyújtott be törvényjavaslatot és ő maga is sokszor érvelt amellett, hogy végre rendezzék a rokkantnyugdíjak helyzetét, hiszen a rendszer átalakításával több tízezer embernek úgy vették el vagy csökkentették a nyugdíját, hogy az egészségi állapotukban érdemi változás nem volt, vagy rosszabbodott az állapotuk.

A kormánypárti többség még a plenáris ülésre sem engedte bocsátani a szocialista indítványokat, „innentől kezdve elfogadhatatlan az az államtitkári válasz, amelyik azt mondta, hogy a rokkantkérdésben minden szereplő számára megnyugtató és megvalósítható megoldást kell keresni” – húzta alá.

Kiemelte: ez ügyben az Alkotmánybíróság is kötelezte már a kormányt a megfelelő jogszabályok megalkotására, ez mégsem történt meg már közel három év óta.

Ezért a szocialisták azt követelik: visszamenőleg, a jegybanki alapkamattal növelve kártalanítsanak minden érintettet, ahol pedig az érintett esetleg elhalálozott, ott a hozzátartozó megkaphassa a kártalanítás összegét.

Kapcsolódó párttagok