A KEHI ehhez a vizsgálathoz 239,5 millió forintot kapott, húsz főt vett fel, így nem csoda, hogy a Fidesz szájízének megfelelő eredményt hozott. Az már mellékes, hogy a KEHI következtetései alapvetően nem helytállóak.
Ugyanis az államosított nyugdíjvagyon nem csökkentette a kívánt mértékben az államadósságot, hiszen jelentős részét a kormány folyó kiadásokra költötte, felélte a jövő megtakarításait, a 3000 milliárd forintot.
Aggodalmaink miatt a következő kérdéseket tettük fel a Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében megjelent Budai Gyulának:
- Miért a Vidékfejlesztési Minisztérium a jelentés előadója, miért nem a Nemzetgazdasági Minisztérium?
- Miért csak a biztosítói háttérrel rendelkező nyugdíjpénztárakat vizsgálta részletesen a KEHI?
- Miért nem hallgatták meg a másik felet, a magánnyugdíjpénztárakat is?
A kérdésekre érdemi választ nem kaptunk, mint ahogy az sem ismeretes, mi lesz a sorsa az egyéni számláknak. Azt azonban leszögezhetjük, hogy nem a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése, hanem annak a ”termőre fordulása” előtti, közvetlen felszámolása volt a történelmi bűn. Erre való tekintettel nem tekintjük lezártnak a vitát.
A KEHI magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban készített feljelentéseit bekértük a kormányzattól. Továbbá kezdeményeztük, hogy a Fogyasztóvédelmi bizottság mellett működő a bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottság vegye napirendre a témát, de kibővítve és meghívva a magánnyugdíjpénztárakat is.
Simon Gábor,
a Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke,
az MSZP elnökhelyettese
