Az alkotmányos munkaidőkeret-szabályok kormányzati önkényes kijátszása rendkívül súlyos a munkavállalókra nézve, magyarázta Tóth Bertalan. „Alkotmánybírósághoz fordulunk a munkavállalói jogok érdekében, ugyanis a Fidesz törvénymódosításában lehetővé tette, hogy a munkáltatók a Munka Törvénykönyvétől eltérve, kollektív szerződés nélkül, egyoldalúan kétéves munkaidőkeretet vezessenek be” - emlékezetett.
Elmondta, ez praktikusan azt jelenti, hogy a munkáltató megteheti, hogy akár hónapokig heti hat napot dolgoztat, és sem túlórapénzt, sem műszakpótlékot nem fizet. „Sérül a pihenőidőhöz való jog, a fizetett szabadság kiadásának rendje, és jövedelemtől is elesnek a munkavállalók” – panaszolta a szocialista politikus.
Bejelentette, a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére valamennyi ellenzéki párt támogatásával az Alkotmánybírósághoz fordulnak. „A Magyar Szocialista Párt felvállalta ennek a megszervezését, ám ez a beadvány nem jöhetett volna létre a Párbeszéd, a Jobbik, a DK és az LMP támogatása nélkül. Az ellenzék egységesen támogatja a beadványt” – tette hozzá.
Kiemelte, a Magyar Szocialista Párt stratégiájában kiemelt szerepe van a munkavállalói jogoknak, hiszen szociáldemokrata pártként ez számukra elsődleges. „Mivel minden ellenzéki párt támogatja, hogy közösen lépjünk fel ezekért a jogokért, bízunk benne, hogy a közös választási programunkban, és, reméljük, egyben leendő kormányprogramunkban, a munkavállalói jogok kiemelt szerepet fognak kapni”.
A beadvány hátteréről Kordás László elmondta, mivel a szakszervezeteknek 2012 óta nincs lehetőségük önállóan az Alkotmánybírósághoz fordulni, felhívást intéztek az országgyűlési képviselőkhöz.
„Erre a felhívásra minden ellenzéki párt, de elsőként a Szocialista Párt reagált, így készült el ez a beadvány. A kormánypártoknak is nyitva volt ez a lehetőség, de ők elfogadhatónak tartják, hogy egyoldalú intézkedéseket tud hozni a munkáltató” – jegyezte meg.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta, az Alaptörvényben is alapvető joguk a munkavállalóknak, hogy szakszervezetbe tömörülve lépjenek fel egy munkáltatói intézkedéssel szemben. „A joghierarchia csúcsán az Alaptörvény van, ezzel szemben a mostani törvény lehetővé teszi a Békés megyei kormányhivatalnak, hogy az egész országra vonatkoztatva a „kiemelt nemzetgazdasági” munkáltatók egyoldalúan eltérjenek a munkaidő-szervezés szabályai alól. Ezt súlyosan aggályosnak és Alaptörvény-ellenesnek tartjuk, hiszen nem írhatja felül a törvényt egy kormányhivatali határozat” – mondta Kordás. Hozzátette, éppen ezért rendkívül kíváncsian várják az AB állásfoglalását az ügyben.
Végül az MSZP társelnöke egy konkrét példával is felhívta a figyelmet az ügy jelentőségére. „Már több helyen használják azt a munkaidőkeret-lehetőséget, amit ez a törvény megalapozott. A munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen nem tudhatják pontosan, hogy mikor, mennyit kell dolgozniuk, és amit most túlórában el kell végezniük, azután nem kapnak semmilyen juttatást! Emiatt nagyon várjuk az Alkotmánybíróság döntését” – mondta Tóth Bertalan.
