Ezt a kettőt sorolta legelőre pártja konkrét követelései közül, melyek:
- csökkenjen az alapélelmiszerek áfája 0%-ra;
- a rezsiSTOP keretében a 12 forintos paksi áramot adják annyiért, amennyibe az kerül;
- csökkenjen a lakossági háztartási energia áfája 5%-ra;
- vonják vissza a rendszerhasználati díjak emelését;
- legyen garantált energetikai alapszolgáltatás;
- legyenek ingyenesek az előre fizető mérőórák és a visszakapcsolás;
- induljanak országos szigetelési programok.
Az élelmiszeráfa-csökkentésnek ráadásul nincs korlátja az Európai Unió részéről; nem ösztönzi, de hozzájárul ahhoz, hogy nulla százalékos legyen az élelmiszer forgalmi adója – mutatott rá a szocialista politikus.
Az energiaárnál Korózs rámutatott: azon túl, hogy 27 százalék áfát tartalmaz, tartalmaz még plusz 4 százalék extraprofitadót is, tehát a háztartások 31 százalék körüli adótartalommal vásárolják meg ezeket a szolgáltatásokat.
Hangsúlyozta: a háztartási energia áránál nem áll fenn az a veszély, hogy a kereskedők „sumákolnak”, és hiába csökken rajta az áfa, néhány hónap múlva „visszaaraszol” a korábbi szintre, hiszen itt hatósági árról van szó, „annyiért kell adni, amennyiért a kormány megállapítja”.
Műsorvezetői közbevetésre, hogy a szocialisták által követelt áfacsökkentéssel csökkenne az állam adóbevétele, azzal felelt: az meglesz a csökkentéssel együtt is, hiszen „akkor meg a fogyasztás fog nőni”.
Rámutatott: a magas inflációból ezermilliárdos áfabevételi többlete keletkezett a kormányzatnak, csak nem kellene azt értelmetlen presztízsberuházásokra költeni.
Az MSZP szociálpolitikusa „gyalázatosnak” nevezte, hogy az Eurostat rangsora szerint Magyarország – Bulgária után – a második legszegényebb ország az Európai Unióban. Hangsúlyozta: az Eurostat a magyar Központi Statisztikai Hivatal által mért és szolgáltatott adatokból dolgozik.
Azt mondta: a magyar háztartások fogyasztási adatait főként az élelmiszerárak és az energiaárak befolyásolják. Az élelmiszerek a háztartások összköltéseinek negyedét, az energia körülbelül harmadát teszi ki.
Rámutatott: a „futószalagon gyártott” „lózungokat” meg a „politikai szlogeneket” lefejtve kiderül: az infláció Magyarországon már a múlt évben is meghaladta az európai átlagot, tehát „nincs itt háborús inflációról szó”.
„A kúszó infláció 2019 óta tart, a lépegető infláció már ’20-’21-ben jelen volt Magyarországon, és most sajnos ott tartunk, hogy vágtató ez az infláció. Reméljük, nem lesz hiperinfláció” – mondta a politikus. Sorolta a statisztikai kereteket: a 3% alatti inflációt nevezik kúszó inflációnak, a 3-10% közöttit lépegető inflációnak, a 10% fölöttit vágtató inflációnak.
Ismertette: Magyarországon az átlagos élelmiszerár-növekedés az elmúlt egy évben közel 50 százalékos volt, de azon termékek árnövekedése, melyekből a családok naponta főznek, a 70-80 százalékot is elérte. „Az akciós újság (...) kedvenc olvasmány” lett, mert az emberek három-négy üzletben kénytelenek bevásárolni a háztartás szükségleteinek megfelelő dolgokat, főleg, hogy több kereskedő mennyiségi korlátokat vezetett be az ársapkás termékekre – jegyezte meg.
„Az emberek nagyon racionális döntéseket hoznak, és a pénztárcájukhoz állítják be a saját maguk fogyasztását” – tette hozzá.
„Nincs elég pénze az embereknek. (...) Attól, hogy viszonylag jó számokat mutat a GDP, itt az emberek százezrei, milliói borzasztóan rosszul fizetett munkát végeznek és keveset keresnek” – mutatott rá az MSZP szociálpolitikusa.
