Nagytiszteletű Szalkay Róbert Református Lelkész Úr!
Elfogadhatatlan, hogy eltávolították az egyik legnagyobb magyar költő nevét a róla elnevezett iskola faláról! Ez méltatlan József Attilához, méltatlan a városunkhoz, és méltatlan ahhoz a sok-sok gyermekhez, akik ebből az iskolából repültek ki a nagybetűs Életbe több évtizeden keresztül!
Több mint fél évszázadig ott állott József Attila neve az iskola homlokzatán. Más névadója az iskolának nem volt. Akkor, amikor 2011-ben a parlamenti Fidesz 2/3 megtiltotta az önkormányzatoknak, így az orosházinak is, hogy iskolát tartson fenn, és ennek a nagy múltú intézménynek a fenntartói joga a református egyházhoz került, szó sem esett arról, hogy önök majd leveszik a költő nevét az iskola faláról.
Városunk polgármestere szerint önök levélben kértek támogatást a várostól a névbetűk leszerelésére, mivel azok „igen rossz állapotúak (elkorrodáltak)”. Ezt a város nem támogatta, így saját erőből leszedték azt. Kérdésem: milyen szakvélemény igazolja azt, hogy balesetveszélyes volt József Attila neve? Kérem ennek nyilvánosságra hozatalát! És amennyiben így is lenne: kérem, jelöljék meg azt az összeget, amibe a név felújítása kerül, azonnal költségvetési támogatásért fogok folyamodni! És ha a testületi többség ezt nem támogatná, magam fogom összeszedni az ehhez szükséges pénzt. Biztos vagyok benne, hogy orosháziak sokasága állna az ügy mellé, mint ahogy én egyetlen olyan kezdeményezésről sem tudok, amelyik korábban az iskola névadójának eltávolítására vonatkozott volna.
Vagy mégsem volt azoknak a névbetűnek semmi bajuk, csupán József Attilát nem akarták az iskola falán látni? Mi a baj József Attilával? Ha a költő munkássága, művészete, emberi sorsa méltó arra, hogy az irodalmi kánon része legyen, hogy örökbecsű sorait szavaljuk, hogy a tankönyveinkből oktassuk, akkor nem méltó arra, hogy az iskola viselje a nevét?
Vagy az a valódi indok, amit nekem az iskola egyik tanára írt, hogy József Attila nem volt református? Ön egyetért ugyanennek a tanárnak azzal a véleményével, hogy „aki a nótát fizeti, a dalt az dirigálja”? Azaz mondhatok én bármit, az új fenntartó elnevezhetné ezt az iskolát Kálvinról, Károliról vagy akár Wass Albertről is? (Az illető tanár példálózott éppen e nevekkel.) Valóban ezt tervezik?
Szomorú lenne, ha az iskola pedagógiai programját is ez a nézet határozná meg. Biztos vagyok benne, hogy az oktatási intézmény többi felkészült, kitűnő pedagógusa továbbra is arra tanítja a gyermekeket, hogy van a jó és a rossz, a helyes és a helytelen, az erkölcsös és az erkölcstelen, és a világ ilyen értékpárok mentén válik ketté, s nem az alapján ítéljük meg embertársainkat, hogy ki vallásos és ki nem, s ki melyik Istenben hisz, mert ez mindenkinek a legbensőbb magánügye.
Végezetül dr. Hodossi Sándor PhD, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem főiskolai docensének a „József Attila Istenképének alakulása költészete tükrében” című tanulmánya első bekezdését idézem: „Egy magyar költő, aki görög-keleti vallása ellenére gyerekkorában református hittanra járt. Évekkel később két hét után megszökött a szalézi intézetből. Istengyalázás címén ítélték el egyik verséért. Írt több tucat istenes verset, közben materialistának tartotta magát. Lefordította Luther himnuszát. A ’Szépség koldusa’ volt. Református lelkész temette el. József Attilának hívták.” (In: Confessio 2005/3 44-55. http://rpi.reformatus.hu/portal/e107_files/downloads/jozsef_attila_istenkepe.pdf )
Nagytiszteletű Szalkay Róbert Református Lelkész Úr!
Végzetes hibát követnek el, ha megfosztják ezt az iskolát a névadójától! Tisztelettel kérem, gondolják át a döntésüket!
Füvesi Sándor
önkormányzati képviselő
