mszp.hu | Horn Gyula nyílt levél
2018. január 03. 10:59

Nyílt levél Deutsch Tamásnak

Nyílt levél Deutsch Tamásnak
Képviselő Úr!
Meggyőződésem, hogy Magyarországon sokakat megdöbbentett az Ön nyilatkozata, amellyel mentegetni próbálta Schmidt Mária asszony közalapítványának azt a döntését, hogy a V4 országok "Európa jövője" című budapesti konferenciájára kiemelt előadónak hívták meg az amerikai szélsőjobboldal (alt-right) egyik emblematikus figuráját Milo Yiannopoulost, akitől újabban már saját szervezete is elhatárolódott. Szakított vele a Donald Trump elnökké választását támogató szélsőjobboldali szerkesztőség és portál, a Breitbart is. A várható nemzetközi botránytól tartva Schmidt Mária alapítványa is igyekszik kihátrálni a meghívásból, ezért elrejtették a meghívottak listáját. Jellemző, hogy a rendezvényre jó néhány kevésbé ismert német, francia és más szélsőjobboldali aktivista is meghívást kapott. 
 
Ön a magyar sajtóban megjelent elítélő nyilatkozatokat "a szociál-liberális média hisztijének" nyilvánította, amivel inkább saját magát minősítette. Azt a kijelentését pedig botrányosnak tartom, hogy Önnek sokkal nehezebb volt a rendszerváltás utáni első demokratikus parlamentben Horn Gyula mellett ülni, aki szavai szerint "saját népére lőtt". 
 
Tény, hogy Horn Gyula az 1956-os forradalom idején karhatalmistaként teljesített szolgálatot. Az azonban hazugság, hogy saját népére lőtt volna. Az viszont szintén tény, hogy Horn Gyula az 1980-as évek kezdetétől az akkori pártközpont vezető munkatársaként azon dolgozott, hogy Magyarország lépésről-lépésre távolodjon a szovjet blokktól és közelebb kerüljön a nyugati fejlett, demokratikus országokhoz. Ennek a nyugati nyitásnak volt emblematikus eseménye Németh Miklós kormányának a döntése, a magyar-osztrák határ megnyitása 1989. szeptember 10-én, a több mint hatvanezer kelet-német menekült előtt, amiben Horn Gyula kezdeményező szerepet játszott. Ez a folyamat éppen az ellentéte volt mindannak, amit az Ön pártja, Orbán Viktor kormánya 2010 óta tesz, amikor az immár a nyugati szövetségi rendszerhez, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tartozó Magyarországot szövetségeseivel szembe fordítja és Putyin Oroszországához, továbbá más illiberális, azaz antidemokratikus országokhoz közelíti. 
 
A nyolcvanas években végrehajtott nyugati nyitás tette lehetővé, hogy a rendszerváltás után Magyarország az egykori szovjet blokk országai közül az elsők között csatlakozott a nyugati demokratikus országok közösségének szervezeteihez. 1994 után Horn Gyula kormánya szerezte meg Magyarország számára azt a nemzetközi tekintélyt, amely egészen 2010-ig kitartott. Horn Gyula kormányát soha senki, sem idehaza, sem külföldön nem vádolta a demokrácia, a jogállamiság korlátozásával, leépítésével. Ami viszont az Európai Unió tagállamaiban és más kontinensek demokratikus országainak körében is gyakran elhangzik az Orbán-kormány működésével összefüggésben. Horn Gyula szerepéről az objektív magyar és nemzetközi történetírásban olyan elismerő vélemények a jellemzőek, amelyeket az Önök kormányfője soha nem fog kapni. 
 
Ha pedig visszagondolok az 1990-ben megalakult parlamentre, nekem, aki katolikus családban nevelkedtem és bár már rég óta nem vagyok hívő, de tiszteletben tartom mások hitét, valóban kellemetlen érzés volt Ön és az akkori, magát liberálisnak hirdető Fidesz többi képviselője mellett ülni és hallgatni a kereszténydemokrata képviselőkre tett gúnyos megjegyzéseiket. 
 
Kovács László,
az MSZP korábbi elnöke 

Választási tanácsadó

2018-04-06 13:20

Kapcsolódó párttagok