Tisztelt Elnök Úr!
A megválasztását megelőzően Elnök úr megdöbbenéssel fogadta azokat a véleményeket, amelyek a jelölése kapcsán a politika és az igazságszolgáltatás összefonódására vonatkoztak. Kijelentette: "A politikát kiszolgáló igazságszolgáltatással egy ország nagyon mélyre süllyedhet".
A vizsgálóbizottságok tevékenysége kapcsán tett nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy "rendkívül rossz, a jogállami értékekkel ellentétes gyakorlat indulhat el, ha konkrét bírósági döntéseket egy másik hatalmi ág megkérdőjelez, felülvizsgál".
Mindezen előzmények alapján érthetetlen számunkra az a hallgatás, amelybe burkolózva Ön és a bírói kar távol tartja magát attól, hogy kinyilvánítsa véleményét azoknak a jogállami követelményeknek a megsértéséről, amelyet a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló T/2227. számú törvényjavaslat esetleges - kormánypárti előterjesztője lévén ez alappal feltehető - elfogadása valósít meg.
Ön és a bírói kar hallgat, amikor az Alkotmánynak megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott jogerő ellenére az eljáró hatóságok és bíróságok döntéseinek jogszerűségét megkérdőjelezik, a bírói mérlegelés eredményének helyességét visszamenőleg vitatják, sőt, a törvény erejénél fogva mondják ki, hogy ezek a döntések - az erkölcsi és jogi elégtétel érdekében - semmisek.
A törvényjavaslat alapvetése, hogy a vitatott bírósági ítéleteket a független magyar bíróság hamis vagy valótlan tartalmú rendőrségi tanúvallomásokra alapozta, a rendőrségi eljárásban kiállított közokiratnak a bizonyító erejét mérlegelés nélkül elismerte, s ezzel a tisztességes eljárás elvét sértette.
Az Alkotmány 50. §-a nem csupán a bíróság függetlenségét garantáló rendelkezéseket tartalmaz. Az Alkotmány 50. § (1) bekezdése azt a kötelezettséget rója a Magyar Köztársaság bíróságaira, hogy védjék és biztosítsák az alkotmányos rendet.
Az Alkotmánybíróság több határozatában hangsúlyozta, hogy a bírói hatalom, amelyhez a bírói függetlenség kapcsolódik döntően az ítélkezésben ölt testet. A bíróság függetlenségét garanciáknak kell biztosítani minden befolyásolás ellen, származzék akár a külső hatalmi jogkör gyakorlásától, akár a bírósági szervezeten belülről. Az Alkotmánybíróság állandó és következetes álláspontja, hogy az Alkotmány 50. §-ának (3) bekezdése alapján a minden külső befolyásolástól független bírói ítélkezés feltétel nélküli követelmény, és lényegében abszolút alkotmányos védelem alatt áll. [Így: 53/1991. (X. 31.) AB határozat, ABH 1991, 266, 267.; 38/1993. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1993, 256, 261.; 17/1994. (III. 29.) AB határozat, ABH 1994, 84, 86.; 45/1994. (X. 21.) AB határozat, ABH 1994, 254, 256.; 627/B/1993. AB határozat, ABH 1997, 767, 769.]
A parlamenti vitában az előterjesztő és a kormánypártok részéről is egyértelműen kifejtésre került, hogy megítélésük és értelmezésük szerint a bírói kar 2006 őszén tömegesen hozott törvénysértő döntéseket, és ennek egyetlen reparálási módja a semmisségi törvény. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a törvény nem a 2006-os események miatti politikai felelősségre vonásról szól, hanem kizárólag az eljáró bíróságokat, ügyészségeket - tehát a teljes független igazságszolgáltatást minősíti dilettánsnak, szakszerűtlennek és elfogultnak.
Tisztelt Elnök Úr!
Ha a kormánypárti képviselők érvelésével ért egyet, annak a bírói karon belül, a hatályos törvények szerinti felelősségre vonási rendben kell érvényt szereznie. Ha Ön is azzal ért egyet, hogy a független magyar bíróságot érte nemtelen támadás, nem gondolja-e, hogy minden erejével és befolyásával kötelessége lenne a bírói kar függetlenségéért és szakmai becsületességéért nyilvánosan kiállni?
Tisztelettel várjuk Elnök úr mielőbbi válaszát!
Dr. Harangozó Tamás,
az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja,
országgyűlési képviselő
Dr. Bárándy Gergely,
az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja,
országgyűlési képviselő
2011. február 16. 10:25
