2012. április 21. 15:35

Nyílt levél Thorbjorn Jagland úrhoz, az Európa Tanács főtitkárához

A Velencei Bizottság a magyar igazságszolgáltatási reformról készített, március 19-én nyilvánosságra hozott jelentésében arra a következtetésre jut, hogy a reform összességében veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Kimondja továbbá, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak - különösen a bírói függetlenség követelményének - mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak. A Velencei Bizottság ezért - a két vizsgált törvény érdemi módosítása mellett - az Alkotmány módosítását is szükségesnek nevezte az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a fékek és ellensúlyok megteremtése érdekében.

Főtitkár Úrnak a demokratikus normák előmozdítására irányuló aktív tevékenysége alapot ad annak a meggyőződésünknek, hogy a nagy presztízsű Velencei Bizottság ilyen súlyú, az alapnormák tagállami érvényesülését megkérdőjelező kritikája azonnali cselekvést tesz szükségessé. Sajtóértesülések szerint Ön március 21-i budapesti tárgyalásai során ígéretet kapott arra, hogy a bírálatot a kormányerők figyelembe veszik, ám másnap Markert úr brüsszeli sajtótájékoztatóján nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar igazságügyi államtitkár által a Velencei Bizottság ülésén jelzett módosítások még mindig messze nem nyújtanak elegendő biztosítékot az igazságszolgáltatás függetlenségére.

A múlt hét folyamán végül egy sajtóhírnek köszönhetően az is kiderült, melyek lennének az Európa Tanács és az Európai Unió minimális közös elvárásai. Ezek a következők:

1. Az Országos Bírói Hivatal elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján).

2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítést az új elnök megválasztásáig.

3. Sem az Országos Bírói Hivatal elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz tehesse át, mert ez a Velencei bizottság szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.

4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök. Sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az ”ismételt próbaidő” gyakorlata.

5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.

Az Ön szóvivője Höltgen úr továbbá egyértelművé tette azt is, hogy a Velencei Bizottság titkára által a strasbourgi magyar nagykövetnek átadott papír egy, a magyar kormánnyal folytatott párbeszéd része, az ET pedig egyelőre várja a magyar kormány válaszát.

Tisztelt Főtitkár Úr!

Martonyi külügyminiszter úr előbb Markert úr magánvéleményének, majd homályos státuszú dokumentumnak nevezte a kiszivárgott levelet, a Kormányszóvivői Iroda pedig ezzel párhuzamosan úgy fogalmazott, hogy a javaslatokkal és az azokra adandó válasszal kapcsolatban konkrét határidő sehol, semmilyen formában nem merült fel. Mindezek alapján biztosra vehető, hogy a magyar kormány önöktől eltérően értelmezi a párbeszéd fogalmát. Misem bizonyítja ezt jobban, minthogy az Orbán-kormány figyelmen hagyja mind a mértékadó civil jogvédő szervezeteknek a bírósági reformmal összefüggésben közösen kialakított, nyilvánosságra hozott véleményét, mind pedig valamennyi olyan szakmai fórum álláspontját, amely a bíróság függetlenségének sérelmét látja megvalósulni Magyarországon.

A bíróság függetlenségét, az ahhoz szükséges garanciák megteremtését a demokratikus erők nem azért szorgalmazzák, hogy a magyar szabályozás formailag feleljen meg a Velencei Bizottság álláspontjának. A független bíráskodás minden magyar polgárnak elemi érdeke a mindennapi életben, nem beszélve arról, hogy az ország gazdasági stabilitásának, a befektetői bizalom visszaszerzésének záloga is.

Kérem, engedje meg, hogy röviden összefoglaljam a Velencei Bizottság március 16-17-i ülése óta történteket:

A Velencében ismertetett törvénymódosítási csomagot a Parlament március 27-én tárgyalta. A Markert úr által elégtelennek nevezett eredeti csomag mindössze egyetlen új elemmel egészült ki, amelyet maga Navracsics miniszterelnök-helyettes módosító indítványként terjesztett be, és amely kizárja az Országos Bírói Hivatal elnökének 9 év utáni újraválaszthatóságát. Megállapítható, hogy az öt alapvető elvárás közül (nem beszélve a Velencei Bizottság egyéb észrevételeiről) a kormány egy követelményt sem teljesít a maga teljességében. A szakbizottságok ülésén a demokratikus ellenzéki pártok módosító javaslatait a kormány nem támogatta, pedig azok javaslatot tettek a legfontosabb problémák kijavítására. A törvényjavaslat tárgyalása azóta megakadt, annak ellenére, hogy a benyújtott ellenzéki javaslatok elfogadásával a vita megnyugtatóan lezárható lenne.  Ebben az esetben nem állna fenn a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet civil jogvédő szervezetek által, közös elemzésükben rögzített helyzet, ami szerint: ”a módosítások jelentős részben kozmetikai jellegűek, és messze nem orvosolják a Velencei Bizottság által megjelölt legalapvetőbb problémákat”.

Tisztelt Főtitkár Úr!

Arra kérjük, éljen a Velencei Bizottság statútuma által biztosított jogával, és a szóban forgó törvénymódosítások elfogadását követően maga kérje ki ezekkel kapcsolatban a Velencei Bizottság értékelését!

Megítélésünk szerint tízmillió magyar állampolgárnak joga van mielőbb tisztán látni abban a kérdésben, hogy a magyar kormányerők valóban végrehajtották-e a Velencei Bizottság legfontosabb ajánlásait, és az (egyébként szokás szerint a társadalmi egyeztetés teljes megkerülésével készült) új jogszabályi háttér biztosítja-e a független igazságszolgáltatást, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot. A megnyugtató válaszra a befektetői bizalom helyreállítása és a megfelelő üzleti környezet biztosítása érdekében is mihamarabb szükség van.

Bízunk abban, hogy az itt megfogalmazott kérésünk teljesítése esetén belátható időn belül – akár már a Velencei Bizottság júniusi ülését követően – mindenkinek egyértelmű és hiteles képe lesz arról, hogy a márciusi ajánlások alapján valóban sikerült-e egy, legalább a legalapvetőbb jogállami normáknak megfelelő jogszabályi kereteket létrehozni.

Minden európai demokrata érdeke, hogy Magyarországon is biztosítva legyen a bíróság függetlensége és maradéktalanul érvényesüljön a tisztességes eljáráshoz való jog! Ebben kulcsszerepe van az Európa Tanácsnak.


Tisztelettel:

Mesterházy Attila,
az MSZP elnöke, frakcióvezető

Harangozó Gábor,
az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a tagja