Tisztelt Miniszter Urak!
2015. január 5-én, Ócsán 200 termelő, többségében kistermelő, részvételével megtartott tanácskozáson az EKAER-t szabályzó törvény, illetve a hozzá tartozó végrehajtási rendelet értelmezése volt napirenden.
A szervezők előzetesen abban kérték a segítségemet, hogy országgyűlési képviselőként teremtsek fórumot érdekeik érvényesítésére, mert eddig érdemi segítséget sem a MAGOSZ-tól, sem a Nemzeti Agrár és Vidékfejlesztési Kamarától nem kaptak .
Rendkívül nehezményezik, hogy ez az indokolatlanul magas adminisztrációs terhet jelentő rendszer úgy került bevezetésre, hogy az érintett több ezer termelőt nem vonták be az előkészítésbe.
A rendezvényen tételesen terítékre kerültek azok a problémák, amelyekre sem a törvényben, sem a végrehajtási rendeletben, de a NAV által működtetett internetes tájékoztató oldalon sem találhatók érdemi válaszok.
A jelenlévők világossá tették: érdekük, hogy a csalók és a nepperek kerüljenek ki a kereskedelmi láncból, mert súlyosan veszélyeztetik a termelők megélhetését az olcsó külföldi áruk tömeges behozatalávalés ÁFA nélküli forgalmazásával.
Jelenleg a rendszer úgymond tesztüzemben indult el, tehát élesben, de szankció nélkül. Az már most is látszik a bejelentkezők alacsony számából, hogy nagyon sok kistermelő technikailag nincs felkészülve a digitális bejelentések folyamatos végzésére, és ez februárig sem lesz megoldható.
Általános tapasztalatuk, hogy a könyveléseiket végzők nem hajlandók ebben a tevékenységben részt venni.
Tisztelt Miniszter Urak!
A termelők az alábbi, konkrét kérdésekre várnak választ:
1. A szabadpiaci értékesítésnél (pl. nagybani piac), ahol a leendő vevők személye, száma, a nekik feltételezhetően eladott áru mennyisége és értéke előre nem ismert, hogyan kell megtenni a bejelentéseket?
2. A szabadpiaci értékesítésnél megmaradt áru (nem minőségi kifogás miatt visszautasított) esetén mi a teendő a nagybani piacon a visszaszállítás előtt?
3. A rendszer állítólag külön kezeli a kompenzációs feláras őstermelőket, de erre csak a NAV honlapon van utalás, a végrehajtási rendeletben nincs, miért?
4. Mi a teendő akkor, ha egy szállítással több konkrét vevő kiszolgálása történik és külön-külön egyik tétel sem éri el a törvény szerinti 200 kilós mennyiségi, vagy 250 ezer forint értékhatár minimumot. Van-e ebben az esetben bejelentési kötelezettség?
5. Hogyan lehet majd teljesíteni a betakarításkor a bejelentési kötelezettséget a termőföldről, ha a termelő a „kombájn alól” közvetlenül a vevőhöz szállít, így az indulás pillanatában a mennyiség nem mérhető, az érték pedig a vevő telephelyén minőségi vizsgálat után kerül megállapításra?
6. Kinek és mit kell jelenteni, ha az input anyagokat (műtrágya, növényvédőszer) termeltetési szerződéssel a későbbi vevő biztosítja, és ezek kiszállítása az integrátortól a szántóföldre történik?
7. Egy tanyasi gazdálkodó technikai feltételek hiányában hogyan teljesítse a bejelentési kötelezettséget?
8. Kinek kell a bejelentést megtenni, ha a kereskedő közvetlenül a termelő telephelyén vásárol, és onnan azt saját fuvareszközzel szállítja el?
9. Ellenőrzik-e az átmenő forgalomra hivatkozó külföldi szállítókat, és hogyan? Nekik ugyanis nem kell bejelenteni a szállítmányt, de várhatóan ennek nagy része ÁFA befizetés nélkül Magyarországon marad.
10. Hogyan tudja a rendszer kiszűrni a 3,5 tonna alatti fuvareszközzel Magyarországra behozott import árut? (vélhetően a határon átrakó állomások lesznek, ahol a kamionokról kisebb járművekre kerül a termék)
11. A biztosítékadási kötelezettséget a köztartozás indokolja. Arányos-e 5000 forintos köztartozásnál a több tízezer forintos kaució, különösen akkor, ha a tartozás adminisztrációs hiba következménye?
12. Ki védi meg a termelőt a csaló kereskedőtől, ha a biztosítékadási kötelezettséggel terhelt termelőtől vásárolt árut érintő tranzakciót nem hajlandó a NAV-hoz visszaigazolni?nem
13. Miért van az, hogy nálunk, az előzetes hatástanulmány, és az érintettek bevonása nélkül elindított rendszer februártól már élesben folytatódik? Más országokban, ahol hasonló figyelő rendszerek működnek, a mezőgazdasági termelők legalább fél év próbaidőt kaptak.
14. A bonyolult adminisztrációs megoldások helyett miért nem az alapvető élelmiszerek ÁFA csökkentését választották?
Nem az EKAR-t érinti a kérdés, de a termelők szintén választ várnak a következőre:
Mi indokolja, hogy a termelők 3,5t össztömeg alatti fuvareszközei, amelyek nem rongálják jobban a közutakat, mint a személygépkocsik, automatikusan a tehergépkocsi matricát kötelesek vásárolni, és ott is, ahol nem volt eddig fizetős az autópálya?
Tisztelt Miniszter Urak!
A termelők a felsorolt kérdéseikre egy héten belül választ várnak.
A mezőgazdasági termelők a tegnapi megbeszélésen világossá tették, hogy elvárják a párbeszédet, azt, hogy a rendszer kitalálói emberszámba vegyék őket. Ellenkező esetben a polgári engedetlenség lesz a következő lépés.
Természetesen a felsorolt kérdéseket változatlan formában írásbeli kérdés formájában is benyújtom Varga Mihály miniszter úrnak, de annak válaszadási határideje már túl közel van a rendszer élesítéséhez, a büntetéssel fenyegető határidőhöz.
Budapest. 2015. január 6.
Tisztelettel:
Gőgös Zoltán,
országgyűlési képviselő
