Önkényes politikai döntés az egyházakról

Az Országgyűlés most fog dönteni arról, hogy az eredeti törvényben szereplő 14 egyház mellett mely eddigi egyházakat hagyja meg ebben a státuszban, és melyektől vonja meg az egyházként való működés jogát. Több évtizedes múlttal rendelkező, kiterjedt szociális és oktatási tevékenységet folytató egyházak sorsa hozzá nem értő politikusok kezében van, akik most önkényes, gyakran politikai indítékú döntésre készülnek. A törvény a Magyar Tudományos Akadémiát nevezi meg javaslattevőként, de az MTA elnöke – jogosan – visszautasította ezt a kérést, mondván, tudományos alapon nem lehet dönteni az egyes egyházak hittételeiről, rítusáról, vallási tevékenységéről. Az Akadémia nem kívánt bűnrészes lenni. Az MSZP sem.

Amire az új egyházi törvény lehetőséget adott: a tisztán politikai alapú és érdekű döntés, az most valósággá válik. Az előterjesztő parlamenti bizottság kormánypárti többsége számos olyan egyházat sem javasol elismerésre, amelyek a saját maguk által hozott törvény minden feltételének megfelelnek és ezt dokumentumokkal is igazolták. A most elutasított egyházak a törvény értelmében még egy évig nem is folyamodhatnak újra a Parlamenthez, így folyamatos működésük megszakad, szociális és oktatási intézményeik tönkre mennek, hiszen az állami-önkormányzati intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatás csak az egyházi iskoláknak, óvodáknak, szociális otthonoknak stb. jár. Az elutasítás okáról az Országgyűléstől még csak magyarázatot sem kapnak.

A dokumentumok szerint legalább 19 olyan működő egyház van, amely a feltételeknek eleget téve sem nyerhette el a kormánytöbbség kegyeit. Köztük a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amely 5 idősek otthonát, több mint 20 helyen iskolát vagy óvodát, hajléktalanszállót tart fenn. Mindez azonban nyilván nem ért fel azzal a ”bűnnel”, hogy a Testvérközösség elnöke: Iványi Gábor felszólalt a január 2-i alaptörvény-ellenes tömegtüntetésen. De az elutasítottak között vannak világvallások, pl. a Magyar Taoista Egyház, nagy múltú, zömmel protestáns kisegyházak, mint a több mint 100 éve működő Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezet (amelyet még Szentágothai János édesapja alapított, és több mint 30 erdélyi gyülekezete is van) vagy a Golgota Keresztény Gyülekezet stb. Kimaradt számos olyan kisegyház, amely a romaintegráció érdekében működik. Indok nincs, magyarázat nincs, hiszen – mint megtudtuk – az egyházzá minősítés ”nem jog, hanem kegy”.

Lendvai Ildikó,
az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja,
országgyűlési képviselő