Orbán dakota neve: Kettős Beszéd

Az unióellenes és eurószkeptikus kijelentések után ugyanis általában a lehető legbarátságosabb és behízelgőbb stílusban ígér meg mindent Brüsszelben. Mi sem bizonyíthatja mindezt jobban, mint a miniszterelnök saját szavai.

Minden eddiginél trágárabb és sértőbb stílusban támadt az Európai Unióra, illetve a közösség végrehajtó szerveire és annak képviselőire több kormánypárti politikus a hét végén. Kövér László szerint például "bandaháborúvá züllött az európai politika", de az Országgyűlés elnöke szombaton az Echo Tv-ben azt is kijelentette, az Európai Bizottság (EB) "meglehetősen becstelen, aljadék" játékot játszik, mert szerinte a testület "jelenti a megállapodás gátját" az IMF-fel.

A Hír Tv-ben eközben Kósa Lajos kritizálta az uniót, olyan kijelentéseket téve, mint például, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök "pont olyan, mint egy abszolút jellegtelen NB II-es edző. Olvassanak Karinthyt, az Barrosóról is szól". A Fidesz-alelnök szerint ráadásul az EB "egyáltalán nem komolyabb szervezet, mint egy vidéki horgászklub vezetése", a testület tagjait pedig "telek pozitívnak" nevezte, akikre hazájukban nincs szükség, sőt, kifejezetten "kellemetlenek", ezért "jók lesznek a telekre". Kósa egyébként - éppen azokkal a szavakkal, amelyeket alig néhány nappal korábban Orbán Viktor kormányfő is használt - megkérdőjelezte az EB legitimitását, mondván: őket senki nem választotta meg.

Elemzők szerint éppen a kettős beszéd, vagyis a külföldnek és a belföldnek szóló kommunikáció ellentétessége miatt nincs hitele a világban a kabinetnek, sőt, emiatt romlik egyre inkább nemzetközi megítélésünk is. Noha a Fidesz már ellenzékben is nagy mestere volt a skizofrén retorikának, a második Orbán-kormány megalakulása óta szinte nem telik el nap, hogy ne derülne fény valamilyen égbekiáltó ellentmondásra. Ha Orbán Viktor külföldön, leginkább Brüsszelben tárgyal, akkor készséges és békülékeny hangokat üt meg, és az európai uniós elkötelezettségünkről szónokol, valamint az integráció erősítését szorgalmazza. Sőt, rendszerint fűt-fát meg is ígér az uniós döntéshozóknak, majd hazatérve megszegi ezeket az ígéreteket és vérig sérti a tárgyalófeleket.

Ráadásul idehaza több mint másfél éve hangos a kormányzati kommunikáció attól: amióta Magyarország 2010-ben kétharmados többséggel egy jobbközép kormányt választott, az EU kitartó kampányt folytat saját tagállama ellen, amelyhez időközben az Egyesült Államok is csatlakozott. A kabinet erőteljes kampányt folytat azért, hogy a hazai közvéleménnyel elhitesse, nemzetközi támadás indult az ország ellen, sőt, az Unió nemzeti önrendelkezésünkre tör.

Eközben éppen az Orbán-kormány igyekszik pénzhez és támogatáshoz jutni az brüsszeli döntéshozóktól. Csakhogy a kormányfő budapesti szavai Európa fővárosába is eljutnak, ezt bizonyítja, hogy nemrég még Schmitt Pál államfő is azt mondta: rendkívül rosszul fogadták Orbán Viktor pár nappal korábbi nyilatkozatát, mellyel megkérdőjelezte az EB legitimitását. Az Orbán-kormány diplomáciai baklövései Magyarország gazdasági stabilitását, sőt, nemzetközi megítélését is veszélyeztetik. Az elhibázott lépések felsorolása terjedelmi korlátaink miatt lehetetlen, így csak összegyűjtöttünk néhányat Orbán aranyköpéseiből - itthon és otthon.

2010. június 03.
"Az Európa melletti elkötelezettség megerősítése történt meg a választáson, a magyar választás sikere Európa sikere is egyben" - mondta Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélése után tartott közös sajtótájékoztatójukon, Brüsszelben. "Tisztában vagyok, mit vár tőlünk Barroso úr, és a magyar külügyi stáb is elkötelezett az európai ügyek iránt" - fogalmazott akkor.

2010. december 23.
"Eszünk ágában sincs" - így válaszolt Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e változtatni a médiatörvényen, illetve az uniós aggályok és bírálatok után fontolgatják-e annak módosítását. "Nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne" - mondta a kormányfő a Hír Tv-ben. Hozzátette: a nagyon zavaros, 1990-es évek elején megalkotott jogszabály helyett most jött létre egy valóban európai médiaszabályozás. Ugyanott azt is mondta: "Európa komoly bajban van. Magyarország ugyanakkor azon kevés ország közé tartozik, amelynek még esélye van arra, hogy a világ feltörekvő, Európán kívüli országaival versenyképes legyen termelésben, kapacitásban és minőségben"

2011. január 19.
Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén Orbán azt mondta: "ha az Európai Bizottság elemzése alapján módosítani kell a médiatörvényt, akkor az meg fog történni." Kiemelte: "Barroso elnök úrral megállapodtam, hogy a kritika alá vont médiatörvénnyel kapcsolatos európai uniós vizsgálatokat örömmel fogadjuk, az észrevételekről folyamatosan konzultálunk, és ha bármi kifogás megállapítható és verifikálható, akkor természetesen készen állunk arra, hogy módosítsuk a törvényt."

2011. február 14.
A kormányfő a tavaszi ülésszak megnyitóján a Parlamentben úgy érvelt: "A médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, a Magyarországnak és a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, a magyarok önbecsülését figyelmen kívül hagyták. A kormány ezt a támadást visszaverte. A támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük." (...) "Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot, vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek. Nehogy bárki félreértse a dolgot: Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk, vagy kikövetelheti rajtunk."

2011. március 15.
Budapesten, a Nemzeti Múzeum előtt az unió soros elnökeként Orbán Viktor nagy ívű szónoklatot tartott: "Eskünkhöz híven nem tűrtük el 48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk."

2011. június 27.
"Az ilyen átmeneti időszakokban mindig termékeny talajra hullik a pesszimizmus, nem kíván különösebb erőfeszítést a vészharangok kongatása. Ezért is tűztük ki célul az erős Európát. Nemcsak azt, hogy ne legyünk gyengébbek, hanem azt, hogy erősödjünk. Ez a jelszó számunkra azt jelentette, hogy kiállunk Európáért, kiállunk közös értékeinkért és közös vívmányainkért" - Orbán Viktor a soros elnökség lezárásakor.

2011. július 2.
"A támadásokat visszavertük, az Európa Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit. Leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést, és higgadt, baráti tempóban elvégeztük a munkát" - fogalmazott a Fidesz kongresszusán a kormányfő. Azt is mondta: "mi kiálltunk Európában is Magyarországért, amikor méltatlan politikai támadások érték hazánkat és mindenkinek világossá tettük, nem tűrünk beleszólást, nem tűrünk kioktatást senkitől."

2011. november
"Ha az IMF visszajön, én el" - állítólag ezt mondta a kormányfő zárt ajtók mögött.

2011. december 30.
Orbán a Kossuth Rádióban közölte: A tervek szerint január elején megkezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tárgyalások, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak. "Ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon", mivel a miniszterelnök szerint a 2012-es magyar költségvetés egy figyelemre méltó alkotás.

2012. január 13.
Az IMF a legjobb intézmény a számunkra - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A kormányfő szerint azért van szükségünk az IMF-hitelre, hogy a gazdaság növekedésére összpontosíthassunk, nem akarunk majd hozzányúlni a megszerzett hitelhez.

2012. január 18.
Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU tagja legyen, mert még mindig több érv szól a tagság mellett, mint ellene - mondta újságíróknak

2012. január 20.
"Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni" - közölte Orbán. A kormányfő úgy fogalmazott, Magyarország a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val. Ugyanakkor - mint mondta - "a sors iróniája, hogy az IMF pénzt akar adni. Nem fogunk félreugrani".

2012. január 21.
"Innen üzenjük az EU-nak, hogy nem leszünk gyarmat!" - ezzel a felkiáltással szólt Bayer Zsolt a több százezres tömeghez, a kormány és Orbán Viktor melletti tüntetésen. Orbán később megköszönte a felvonulóknak a szerinte példátlan, a magyarság újkori történetében soha nem látott összefogást, majd még aznap, az együttműködés jegyében elutazott Brüsszelbe, hogy az Unió vezetőivel egyeztessen, partnerként.

2012. január 24.
Orbán Brüsszelben azt mondta teljes mértékben tiszteli az Európai Parlamentet, hiszen ez az intézmény a demokrácia szíve, még ha nem is ért egyet az ott elhangzó egyes véleményekkel. "Magyarország számít az Európai Parlament támogatására" - fogalmazott ott.

2012. február 8.
"Európa olyan lesz lassan, mint az alkohol: nagy célokra inspirál és megakadályozza, hogy megvalósítsuk azokat" - fogalmazott Orbán évérteklőjén. Szerinte "nem érdemes az európai okoskodók aggodalmaival foglalkozni, mert aki bukást vizionál Magyarországnak, az nem tudja, mit beszél és nem ismeri a magyar embereket. A nemzeti önállóságról nem mondhatunk le."

2012. február 11.
"Higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Európai Unióval, ám azt elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben a magyar nép mindenkori akaratát" - jelentette ki Orbán az Egri Városi Televíziónak adott interjúban. A kormányfő úgy fogalmazott: "amit tapasztalunk, az a viselkedés, az a bánásmód, az a nyegleség, az a bántó, sértő, inzultáló hangnem, ahogyan velünk és rólunk beszélnek, az bizony nem barátaivá tesz minket az Európai Uniónak és az európai gondolatnak, hanem inkább ellenfelévé."

2012. február 13.
Napirend előtti felszólalásában a parlamentben a miniszterelnök kijelentette, "Magyarország pozíciója mindenki előtt ismert, az ország népszavazással döntött az uniós tagság mellett, jövője az unió keretein belül van, sőt, Magyarország az unió további bővítésének erőteljes szószólója."

2012. március 5.
"Van egy rejtett Európa" címmel interjút közölt Orbánnal a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, melyben a kormányfő kijelentette: "egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (...) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament?".

2012. március 8.
Rendkívül buta politikának és rossz vezetői felfogásnak nevezte a miniszterelnök az Európai Bizottság javaslatát, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt kohéziós pénzeket. A kormányfő szerint az olyan felfogással, mint amilyet az Európai Bizottság képvisel, még egy "vidéki kócerájt" sem lehetne elvezetni. Egyébként szerinte "nem Magyarországot, hanem a másik felet" terheli a felelősség a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval esedékes tárgyalások elhúzódásáért. A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című fórumán azt is mondta: "Már két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek, ez a baj."

B.I.M. /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=530130