Mert Orbán éppen azt teszi, ami ellen most hisztizik. A szűkös állami forrásokból pont a gazdagoknak juttat, a szegényektől meg kegyetlenül elvesz. Lehet ezt családi adókedvezménynek, vagy devizahitelesek megsegítésének hívni, lehet egykulcsos adónak vagy kiugróan magas áfának nevezni, a végeredmény egyértelmű: a szegények rosszabbul járnak. De tetten érhető ez a minőségi egészségügyi szolgáltatások átalakításánál, a felsőoktatási "tandíj" bevezetésénél, illetve az államilag támogatott képzések megszüntetetésénél. Világosan látszik: Orbán Viktor politikája durván szegényellenes.
Ha így tesz itthon, pont ő nem kérhet számon ugyanilyen - egyébként súlyosan diszkriminatív - lépéseket Európán!
Akinek nincs semmije, az annyit is ér - vallotta meg egyszer a kormánypárt. Orbán ne csodálkozzon, ha kifakadására a fülük botját sem fogják mozgatni az uniós vezetők, mert: akinek nincs semmilyen tekintélye Európában, az annyit is ér.
Winkfein Csaba,
az MSZP elnökségi tagja
Orbán kettős beszéde
Orbán Viktor össze-vissza beszél. Eljátszva népének nagy gondviselőjét Brüsszelben képes kijelenteni, hogy bizony nem szép dolog, ha az unió a kohéziós pénzeket a szegény országoknál csökkenti, a gazdagoknál pedig növeli. Teszi ezt rezzenéstelen arccal, fájdalmas őszinteséggel. Lehet, hogy Brüsszelben ezt beveszik, de itthon már senki.
