Tóth Bertalan közösségi oldalán múlt héten közzétette az ügyletről szóló, eredetileg tíz évre titkosított tulajdonosi határozatot, melyhez a titkosítás feloldása után, nagy nehezen hozzá tudott jutni. Ezzel az utolsó hiányzó láncszemmel "teljesen egyértelművé vált, hogy egy piaci szereplő, az FHB, és az állam között egy olyan ügylet bonyolódott, ami nem csak a tiltott állami támogatás szabályrendszerét sérti, hanem a büntető törvénykönyvet is”.
Az FHB jól járt, az állam pedig nem
A tulajdonosi határozatból kiderül, hogy egy rosszabb minőségű kötvényt cseréltek el egy olyan, a magánnyugdíj-pénztárban lévő FHB-s kötvénycsomagra, ami sokkal jobb kondíciókkal rendelkezett – mutatott rá Tóth Bertalan.
Amint a dokumentum titkosítása lejárt, Tóth Bertalan azonnali adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, de a háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással csak mintegy három hónap múlva adták ki neki az iratot.
„Annyira leterhelt a minisztérium a háborús veszélyhelyzetben, hogy ezt a két oldalt nem tudták beszkennelni és elküldeni számomra e-mailen” – jegyezte meg, hozzátéve: arra gyanakszik, a késedelem oka, hogy kivárták a bűncselekmény elévülését.
Tóth Bertalan büntetőfeljelentést tett az ügy kivizsgálására, mert szerinte 2012 és 2016 között „volt ügylet” a szóban forgó kötvényekkel, ami megszakítja az elévülést.
„Ez a láncszem hiányzott ahhoz, hogy meglegyen a bizonyíték arra, hogy itt bizony bűncselekmény alapos gyanúja felmerül” – mondta a megszerzett tulajdonosi határozatról.
Ez az ügylet „teljes mértékben bemutatja, hogy a Fidesz, hogyan ejtette rabul már 2012-ben a magyar államot, hogy a minisztérium hogy dolgozik egy privát bank érdekében, hogy mennyire nem számít a közpénz, hogyha egy havert, vagy egy haveri bankot kell megmenteni”.
2016-ban már indult nyomozás az FHB-val kapcsolatban, amikor Spéder Zoltán „kiesett a pixisből” és elvették tőle az Indexet, az azt kiadó vállalatot és az FHB-részesedését is, „aztán ez elhalt”: semmilyen bűntetőjogi intézkedés nem történt, a nyomozás a bírósági szakaszba sem jutott el. „Abban az időszakban még Simicska Lajosnak hívták Mészáros Lőrincet, Németh Lászlóné volt a miniszter” – beszélt az ügy hátteréről.
„Nagyon sok (...) erkölcsileg nagyon felháborító dolog történt” az ügylet során, a magánnyugdíjpénztárak lenyúlásától Heinrich Pecina osztrák üzletember megjelenéséig, aki a Népszabadságot bezárta, és az egyik kötvény lejegyzőjeként szerepelt – mondta el.
Hozzátette: akkoriban az Orbán-kormány az FHB-t szemelte ki arra, hogy az „ellen-OTP-t” annak a bázisán építse fel, jelenleg ez a bank a Takarékbank, amely már Mészáros Lőrinc tulajdonában van, „a tulajdonoscsere megtörtént”.
Tóth Bertalan elmondta: az Európai Unió nyomására, jogállami követelménynek való jobb megfelelés kényszere miatt az utóbbi időben az adatigénylés lerövidült és a bírói eljárási szakot is nagyon szoros határidőkkel el kell indítani, „van is már olyan ügy, amiben ezt megpróbálom, hogy most már az új eljárásrendben ez milyen gyorsasággal tud működni”.
Szerinte annak is utána kell járni, hogy az Európai Unióban tiltott állami támogatásnak, ami az FHB-kötvénycsereügyben felmerül, milyen elévülési ideje van.
