Orbán pedig azért lehetett képes félretenni az Európai Unióval szembeni ideológiai problémáit, mert „az ő fejében már a forint- vagy euró- vagy dollárjelek pörögtek, (…) hogy akkor ez megint egy jó üzlet lesz”, ahol újra lehetőséget kaphat „az oligarcha-holdudvara.”
Deutsch gestapózása, Demeter gázkamrázása, a szájeri ereszcsatorna és az uniós vétó „mind-mind szégyellni való dolog a Fidesz részéről”, „belerondítanak” a Fidesznek a „keresztény, konzervatív, családcentrikus, a nők szerepét egészen másképp értelmező” világképébe, amit a Fidesz „nagyon szeretne viszontlátni” a magyar társadalomban.
„Az egész történet lebukott” – mondta Tóth Bertalan.
Arra hívta fel a figyelmet: az Európai Unió talán történelme során először hozott létre közös segélyalapot, ezt még a 2008-as pénzügyi válság idején sem tette meg. A helyreállítási alap azért jött létre, hogy közösen kilábaljunk a koronavírus-válság okozta nehézségekből.
Az EU együttműködésre, a szolidaritásra alapuló megoldást keres, de ezt a magyar miniszterelnök háborúként fogja föl; szabadságharcot vív Brüsszel ellen, miközben az alap a magyar vállalkozásoknak, a magyar embereknek teremt lehetőséget.
„Az egész Európai Unió végre közösségként, egy számomra nagyon fontos baloldali érték mentén, a szolidaritás mentén összefogva akarja, hogy ebből a válságból kilábaljunk.” Minden olyasmi, amit az EU közösen tud gazdaságilag elérni, növelheti Európa erejét az Egyesült Államokkal és Ázsiával folyó versenyben – mutatott rá.
Ebben van a nagy nézetkülönbség a baloldali pártok és a Fidesz között: „ő ezt úgy gondolja, hogy jöhet a pénz, de (…) már másról inkább ne legyen szó. Nem kellenek ide közös értékek, nem kellenek ide jogállamisági alapelvek” – célzott Orbánra.
Kérdezték a társelnököt kezdeményezéséről, hogy a Parlament napirendjéről kerüljön le a Fidesz kilencedik alaptörvény-módosításának szavazása. Ezt a kormányzó többség „természetesen” elutasította.
Tóth azt mondta: élni szokott az ilyen parlamenti eszközökkel, lehetőségekkel. „Mindig kísérletezem, hátha megjön a kormányzó párt józan esze.”
Rámutatott: az alaptörvény-módosítás lényege, „teljesen tragikusan”, a közpénzek eltüntetésének, az intézményesített lopásnak az alkotmányos szintre emelése.
Azt is kiemelte: a járványkezelésben Orbán „már tolja el a felelőséget”, pedig ő az, aki felhatalmazást kért, a veszélyhelyzeti jogszabály alapján is az övé a felelősség. Az ellenzék azért is szavazta meg a legutóbbi veszélyhelyzeti törvényt, hogy erre rámutasson.
Kérdésre a Baranyi Krisztina Budapest IX. kerületi független polgármesternek tulajdonított zsidózó félmondatról azt mondta, nincs információja a teljes beszélgetés konkrét tartalmáról.
„Baranyi Krisztina azt állítja, hogy egy kiragadott mondat, nyilván ő meg fogja vívni a maga jogi csatáját”, de „ha ez bármilyen módon negatív kontextusban hangzott el, és (…) ez a felhang (…) megállapítható, akkor természetesen Baranyi Krisztinának bocsánatot kell kérnie; elfogadhatatlan. (…) Egyik oldalon sem lehet teret engedni ennek” - mondta.