Felhívta a figyelmet: épp a határon túli magyarok okán életveszélyesnek tartja, hogy Orbán még mindig próbálja a különállását jelezni a nagyon konkrét és szimbolikus nemzetközi lépésektől, holott a NATO-ban bármely felvetésről csak úgy születnek döntések, hogy azokban ott a magyar kormány „igen” vagy „nem” szavazata is.
„Nem az a nagy kérdés, hogy átmegy-e az országon egy valamilyen szállítmány, a legfőbb kérdés az, hogy hozzájárulunk-e ahhoz, hogy valahova a fegyvereket szállítsanak; ezt Magyarország megtette” – szögezte le Mesterházy, egyben a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerdán.
Mint mondta, azokat a döntéseket hozza meg az Orbán-kormány, amiket nem tud elkerülni, „és énszerintem ez egy bizonyos szempontból kármentés”.
Hozzátette: a mostani helyzet világosan mutatja, hogy Orbán „keleti nyitás”-politikája, „lavírozása” a nagyhatalmak között – miközben szerinte „az értékalapú külpolitika csak az ostoba országoknak lett kitalálva az okos országok részéről” – összeomlott, most pedig utólagos kríziskommunikáció folyik, amihez azonban Magyarországnak minden egyes NATO- és európai uniós döntést meg kell szavaznia.
Felhívta a figyelmet: a határon túli magyarok biztonsága szempontjából az sem mindegy, hogy hányszor mond a miniszterelnök nemet az ukrán fél által megfogalmazott kérésekre.
Felidézte: korábban nem zavarta Orbánt, amikor Szerbiába szállítottak orosz fegyvereket, pedig akkor az Európai Unió részéről szankció alatt volt az oroszokkal való üzletelés. „Magyarország akkor nagyon megértő volt Oroszországgal; most hirtelen ebben megváltozott a pozíció.”
Az ellenzék fegyverszállítást érintő álláspontjával kapcsolatban elmondta: a NATO nem fogalmazott meg ilyen kérdést, olyan kérdésekre pedig „nem érdemes választ adni, amiket nem tesznek föl nekünk”.
Mint mondta, Putyin „hazudott Orbánnak” a találkozójukon és a többi európai uniós vezetőt is „átverte”, hiszen akkor már tudnia kellett, milyen katonai lépésekre készül.
Orbán „speciális viszonya” Putyinnal, „úgy látszik, hogy elég egyoldalú: tehát a kutya ugathatja a Holdat, de a Hold, az ugye nem foglalkozik a kutyával” – vonta le a következetést.
Elmondta: a NATO Parlamenti Közgyűlésében lévő ukrán kollégái, akik közül most a hölgyek is fegyverrel harcolnak, s akiket az orosz hadsereg el akar fogni, sorsfordítónak látják a következő napokat.
A bizottsági ülésről ismertette: azt az ellenzék hetekkel ezelőtt kezdeményezte, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Putyinnal, de azt a választ kapták, „nem szokott a miniszterelnök ilyen bizottsági ülésekre járni”. „Én értem, de háború se szokott lenni a szomszédunkban hál’istennek minden nap” – jegyezte meg Mesterházy.
Hozzátette: az ülésen jelen lévő szakemberek: az Információs Hivatal főigazgatója és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat vezetője nagyon korrekt, széles körű és részletes szakmai tájékoztatást adtak a kialakult helyzetről, és a külügyi államtitkár is „próbált a keretein belül korrekten válaszokat adni a kérdésekre”.
Megjegyezte: „még nálunk is” kirívó, hogy egy bizottsági ülés anyagát konkrétan 50 évre titkosították, ahelyett, hogy pusztán nem nyilvánosnak nyilvánították volna.
