Az Ipsos márciusi kutatása rávilágított arra, hogy az elmúlt hetekben két olyan változás történt a pártok támogatottságában, amelyek lefékezték, mi több, némileg vissza is fordították a korábbi hónapok tendenciáit.
Az őszi és a téli hónapokban kifejezetten népes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban eddig soha nem tapasztalt magasságokban, 57 százaléknál járt az arányuk, ez márciusra 52 százalékra csökkent. Decemberben, januárban a lakosság egyharmada volt aktív, jelenleg ennél többen, négytizednyien mondták el, hogy elmennének választani, ha most vasárnap lenne a voksolás.
Az aktivizálódás legfőbb nyertese az MSZP és a Fidesz, e két párt az év eleje óta negyed-negyedmillióval gyarapította táborát. A szocialistáknak főleg a negyvenes-ötvenes korosztályokban, az alacsony iskolázottságúak körében és a falvakban sikerült erősíteniük, de valamelyest javultak a pozícióik a fővárosban is. Utóbbi azért érdekes, mert hosszú idő után Budapesten az MSZP-nek ismét sikerült visszavennie a vezetést 24-21-re, igaz, előnye a Fidesszel szemben statisztikai értelemben árnyalatnyi.
Ahhoz, hogy valódi folyamatokat láthassunk, érdemes összehasonlítani a mostani adatokat a 2010-es választások után közvetlenül kapott eredményekkel. Az Ispos által lapunk kérésére kigyűjtött adatok azt mutatják, hogy a fővárosi teljes lakosság körében 2010 májusában még 28 százalékos volt a Fidesz–KDNP és 18 az MSZP támogatottsága. Ez fordult meg 2012 márciusára 24-21-re. Csaknem két év alatt csökkent a Jobbik, hajszálnyit emelkedett az LMP népszerűsége, miközben változatlan a passzívak, nem szavazók aránya (35 százalék).
A vidéki városokban ugyan az MSZP két év alatt nem tudott erősíteni, de a Fidesz tábora hatalmasat zuhant, 44-ről 18 százalékra. A kormánypártokban csalódottak azonban nem választottak még más pártot, hanem a bizonytalanok népes táborát (57 százalék) gyarapítják. A kormánypártok számára hasonló tendenciák zajlottak le a falvakban is, a Fidesz–KDNP elveszítette támogatóinak több mint felét. A falvakban az ellenzéki pártok közül az MSZP is erősödni tudott, 8-ról 14 százalékra, de itt is jellemző, hogy a Fidesztől elpártolók jórészt bizonytalanná váltak.
Závecz Tibor, az Ipsos kutatási igazgatója az MSZP budapesti megerősödését részben azzal magyarázza, hogy a fővárosiaknak mindig is erősebb volt a kötött pártpreferenciájuk, mint a vidéki lakosságnak. Budapesten mindig nagyobb arányban voltak baloldali szavazók, mint az ország többi részén, így 2010-ben a nagy választási vereség ellenére a fővárosban nem omlott össze az MSZP szavazóbázisa.
Az adatokból látszik, hogy a fővárosban erős a többi ellenzéki párt is, az LMP szavazóbázisának jelentős része budapesti szavazó, és itt tud a legnagyobb, a teljes lakosság körében háromszázalékos támogatást felmutatni a Demokratikus Koalíció is. Závecz szerint az elmúlt két évben a pártszimpátiában bekövetkezett, valójában nem radikális változás is elég volt ahhoz, hogy az MSZP 2012 elejére a fővárosban visszavegye a vezetést, még ha minimális előnnyel is.
Závecz szerint kutatásaik általános tapasztalata, hogy az emberek szerint az elmúlt két szűk esztendőben romlott az ország gazdasági helyzete, és ezt a lakosság jelentős része úgy éli meg, hogy csökkent az életszínvonala is. A gazdaságilag mindig is nehezebb helyzetben lévő, munkahelyet nehezebben találó vagy megtartó vidékiek, főként a falvakban élők az előző kormányzati ciklus utolsó két évében már úgy érezték, hogy folyamatosan romlik az életszínvonaluk, ezért reményeiket a Fideszbe, az új kormányba helyezték.
A választások után azonban a többség azt tapasztalta, hogy a kormány nem javított a sorsán. A csalódott városi és falusi lakosok azonban még nem váltottak pártot, hanem egyelőre a bizonytalanok táborát növelik, mert saját problémáikra még nem kaptak ellenzéki alternatívát.
A választói aktivitás növekedését a kutatási igazgató főként azzal magyarázza, hogy egy hosszan tartó apatikus időszak után az elmúlt hetekben a kormánypártok és az ellenzék is megpróbálta mozgósítani saját szavazóbázisát, a Fidesz a békemenettel, az LMP a népszavazási kezdeményezéssel, az MSZP a programalkotással, a Demokratikus Koalíció pedig a parlamenti frakcióért való küzdelemmel hívta fel magára a figyelmet.
Bednárik Imre
A cikkhez tartozó ábrákat az alábbi linken nézhetik meg:
http://nol.hu/belfold/20120328-osszezarul_az_ollo