mszp.hu | Belföld | Biztonságpolitika
2021. szeptember 20. 15:22

Pegasus-ügy: határozatképes volt a Nemzetbiztonsági bizottság ülése, de 2051-ig nemigen fogjuk megtudni, mi hangzott el azon

Pegasus-ügy: határozatképes volt a Nemzetbiztonsági bizottság ülése, de 2051-ig nemigen fogjuk megtudni, mi hangzott el azon
A nyári meghiúsult ülés után hétfő délelőtt végre sikerült megtartani Pegasus-ügyben a várva várt, a botrányt tisztázni hivatott Nemzetbiztonsági bizottsági ülést, amelyet ezúttal nem bojkottált a Fidesz. A bizottság ellenzéki képviselőinek célja az volt, hogy magyarázatot kapjanak az izraeli kémszoftver beszerzésének körülményeire és civilek elleni jogtalan alkalmazására. A kormány képviseletében Pintér Sándor belügyminisztert és Völner Pált, az igazságügyi miniszter államtitkárát tudták kérdezni az üggyel kapcsolatban, ám érdemi információk nem derültek ki most sem.

Az ülést követő sajtótájékoztatón a bizottság jobbikos elnöke, Stummer János üdvözölte, hogy a Fidesz-KDNP négy képviselője részt vett a bizottsági ülésen, így ezúttal határozatképes volt a testület, ugyanakkor közölte, az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050. december 31-ig titkosította.

 „Nem hangzott el a válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az elmúlt években” – jelentette be, hozzátéve, hogy arról módjában áll beszélni, hogy mi nem hangzott el. Elmondta, a belügyminiszter és az államtitkár azt sem cáfolta egyértelműen, hogy használták-e az izraeli kémszoftvert politikusok és újságírók megfigyelésére.

A jobbik politikusa kiemelte, ellenzéki társaival, az MSZP-s Molnár Zsolttal és az LMP-s Ungár Péterrel együtt ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek a Pegasus-ügyben, ám a testület kormánypárti tagjai leszavazták a vonatkozó négyfős (két ellenzéki és két kormánypárti tagból álló) albizottság létrehozását. Elmondása szerint azért különösen sajnálatos mindez, mert a tényfeltáró bizottság tagjai betekintést kaphattak volna a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok vonatkozó irataiba és meghallgathatták volna a szakszolgálatok munkatársait, akik nyilatkozat-kötelesek lettek volna az üggyel kapcsolatban.

Stummer szerint Pintér Sándor csak arra volt nyitott, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság tartson kihelyezett ülést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál, ahol tagjai tájékozódhatnak a titkos információgyűjtés jelenleg alkalmazott gyakorlatáról.

Molnár Zsolt az ülés egyetlen pozitív meglepetéseként a jelenléti ívet említette meg, vagyis azt, hogy a testület határozatképes tudott lenni és a meghívottak is megjelentek. „Ami utána történt, arról egyrészt azért nehéz beszélni, amit elnök úr is mondott, hogy szigorú minősítés alatt van a zárt ülés jegyzőkönyve, a másik, hogy (…) ennek az ügynek a vége, az nagyon nehezen látható, hiszen ténymegállapító bizottság nélkül hitvita folyik. Mi állítjuk, hogy nem kaptunk érdemi válaszokat, vagy amiket kaptunk, azok érdemben nem ellenőrizhetőek” – mondta el.

Az MSZP pártigazgatója jelezte, az ügy végére Molnár csak két dolog tehetne pontot: az egyik egy korrekt ténymegállapító bizottság, amit „nem túl meglepő módon” a kormánypárti képviselők leszavaztak, a másik pedig a 2022-es kormányváltás.

Végezetül hozzátette, hogy bár többet a titkosítás miatt nem mondhat el, „egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben”.

Ungár Péter felidézte, hogy a kormánytagok előszeretettel emlegetik a médiában, hogy bizonyos esetekben, amikor a nemzet védelme a tét, igenis van létjogosultsága annak, hogy kémszoftverrel figyeljenek meg egyes embereket. „Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével” – húzta alá jelezve, hogy erre sem kaptak konkrét választ az ülésen.

Az LMP-s politikus leszögezte, nem mindegy, hogy a sajtóban megjelent megfigyelések alapja az volt-e, hogy külföldi titkosszolgálatok érzékeny adatokat próbáltak szerezni, vagy csak Orbán Viktor és köre számára tettek egyesek „kellemetlen dolgokat”. Elmondta, az első esetben szerinte indokolt a megfigyelés, sőt, fontos, a másodikban azonban megindokolhatatlan.

Kapcsolódó párttagok