mszp.hu | Belföld, Külföld
2021. január 29. 11:22

Pénzt vagy életet?! – ezt kérik a vendégváró szolgáltatások

Pénzt vagy életet?! – ezt kérik a vendégváró szolgáltatások
Készen állnak a mielőbbi nyitásra a vendéglátó szolgáltatók, de a túlélésükhöz a jelenleginél hatékonyabb és célzottabb állami támogatások is szükségesek - ez derült ki abból az online kerekasztal-beszélgetésből, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának alelnöke hívott össze a korlátozások által leginkább érintett ágazatok képviselőivel.

A politikus a beszélgetés során megerősítette korábban tett javaslatát, miszerint a szakmai szervezetekkel közösen újra kell gondolni a hatályos korlátozásokat, azok egy része ugyanis álláspontja szerint átgondolatlan és értelmetlen. „Nem arról van szó, hogy minden egyes járványügyi döntést el kell törölni, de meg kell találni ezen döntések és a társadalmi, illetve gazdasági kényszerek, elvárások közötti legokosabb megoldásokat” – fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: a hazánkban több mint félmillió embernek megélhetést biztosító szolgáltatói szektor egyértelműen elérte a tűrőképességének határát, erre pedig mindenképpen reagálni kell. Az MSZP európai politikusa hangsúlyozta, hogyha olyan intézmények, amelyek vállalni tudják a szigorú előírásokat és adottságaik miatt a járványügyi óvintézkedéseknek is meg tudnak felelni, fokozatos lépésekkel megnyithatnának, azzal nemcsak a kötöttségek alól szabadulni akaró társadalomnak, de a gazdaságnak is segítenének.  

Gerendai Károly étteremtulajdonos az eseményen arról beszélt, hogy a hatályos korlátozásokban vannak „nehezen értelmezhető elemek”, mint például a teljes szállodaipari zárlat mellett az „üzleti utazók” fogadásának engedélyezése vagy épp az iskolai osztályok online- és fizikai oktatása közötti különbségtétel. „Nekem mindegyik vállalkozásom egyszerre letérdelt, mindegyik különböző mértékben. Az éttermi vállalkozásaink például az elmúlt tíz hónapban a korábbinak mindössze kilenc százalékát termelték csak meg. A költségeket közben nem lehet ugyanerre a szintre lecsökkenteni. A kormányzat azt felejti el, amikor bértámogatást ad, hogy valamiből oda kell tenni a másik felét is, ami nulla bevételből nehéz. Szintén fontos kimondani, hogy egy vállalkozásnak nem csak bérköltsége van” – fogalmazott, hozzátéve: a saját vállalkozásait egyelőre a személyes tartalékai terhére fenn tudta tartani. Gerendai szerint a vendéglátósok elkeseredése két okból fakad: egyfelől felélték minden tartalékukat, másfelől nem tudnak tervezni, nem látják, hogy mikor és miként nyithatnak újra. Az üzletember azt is hozzátette, hogy az államilag megígért támogatások legtöbbször késve érkeznek, a szektor szereplői pedig hitelhez sem tudnak érdemben hozzáférni, hiszen a szintén piaci alapon működő pénzintézetek nem akarnak hitelezni a szakadék szélén egyensúlyozó vállalkozásoknak. Gerendai szerint az állam ebben az esetben valamilyen viszontgaranciával segíthetné az érintetteket. „A legzavaróbb, hogy nem látszik az alagút vége, ami meg látszik, abban rengeteg a következetlenség” – tette hozzá az étterem-tulajdonos üzletember.

Harmati Judit, a Hotel Eger & Park igazgatója az online eseményen arról beszélt, hogy ha szigorú óvintézkedésekkel és szűkített kapacitással újra nyithatnának, akkor a szálloda nem lenne veszélyesebb hely, mint egy olyan bevásárlóközpont, ahol jelenleg létszámkorlátozás nélkül vásárolnak az emberek és fertőtlenítés nélkül adják egymás kezébe a bevásárló kosarakat. Harmati Judit emlékeztetett, hogy a tavaly nyári nyitáskor is a legszigorúbb covid-intézkedéseket vezették be: csak minden második szobában fogadtak vendéget, az étteremben csak minden második asztalnál ülhettek, a svédasztaloknál a szakácsok osztották az ételt és minden órában fertőtlenítették a közterületeket, ahogyan a szaunába is csak előzetes regisztrációval és csak családtagok mehettek be egyszerre. „Semmilyen problémánk nem volt, minden vendég és munkatárs is gond nélkül betartott minden szabályt, a rendszeres hatósági ellenőrzések során sem találtak semmi hibát. Minden biztonsági lehetőségünk adott ahhoz, hogy kinyissunk. Maximálisan el tudnánk fogadni, ha egy korlátozott kapacitással indulnának újra a szállodák, de legalább nem mínuszt termelnénk, hanem ki tudnánk fizetni a béreket és a rezsit” – fogalmazott a szállodaigazgató. Harmati Judit hozzátette, hogy azért növekszik a türelmetlenség, mert egyenlőtlenséget látnak a korlátozások esetében: van, ahol mindent lehet, míg máshol teljes a tiltás. Az egri hotel igazgatója elmondta azt is, hogy a szállodaiparban dolgozó – jelenleg épp munka nélkül várakozó – emberek hiába szeretnének saját családjuk, saját életük javítása érdekében hitelt felvenni, erre épp az ágazatban lévő bizonytalanság miatt nem jogosultak. Halmai Judit arról számolt be, hogy számos munkatársát utasították el: sem átmeneti hitelre, sem CSOK-ra nem tartották őket megfelelő alanynak, épp a szállodaiparban meglévő korlátozások miatt. „Ez diszkrimináció. Olyan emberekről van szó, akik az életüket tették fel arra, hogy másokat szolgáljanak” – tette hozzá Halmai Judit, kiemelve: egyetlen dolgozóját sem küldte az elmúlt hónapokban, abban reménykedve, hogy egy „bevált, ütős csapattal” indulhatnak majd újra, amint erre lehetőséget kapnak. Ehhez képest, mint mondta, hiába igényelték meg az államtól a bértámogatást, egy részét késve, egy másik felét pedig azóta sem kapták még meg.

„Jó lenne minél hamarabb kinyitni, ez nem kérdés” – fogalmazott Veprik Róbert az online beszélgetésen. A Szegedi Vadaspark igazgatója hangsúlyozta, hogy amennyiben a kormány engedélyt adna a szabadtéri létesítményeknek, akkor március elsejével már nyitni tudnának, a megfelelő óvintézkedéseknek és protokolloknak maradéktalanul meg tudnak felelni. Az igazgató hozzátette, hogy a fenntartói támogatásnak köszönhetően az állatkert működése stabil, annak ellenére, hogy a bezárás miatt a tavalyi évben 30-50ezer fővel csökkent a látogatóik száma. Veprik emlékeztetett rá, hogy a tavaszi első hullám idején az állatparkok nyithattak elsőnek és a fertőzések száma az enyhítések után sem ugrott meg jelentősen.

Ceglédi Zoltán stand-up előadó és publicista a kerekasztal-beszélgetésen többek között azt mondta: a szórakoztató közéleti esteket élő közönség nélkül, online formában nem lehet lebonyolítani, szükség van ugyanis az interakcióra és visszajelzésekre. A hatályos korlátozásokkal kapcsolatban példaként említette, hogy míg egy Intercity vonat kocsijában ma is korlátozás nélkül összezsúfolódnak az emberek, addig ugyanazt a létszámot a Duma Színházban biztonságos távolságtartással le tudnák ültetni és felügyelni a kötelező maszkahasználatot is, mégsem kapnak erre lehetőséget. „Ha legutóbb felálltam volna az Intercityn és ott elkezdek mókázni, akkor az ugyanolyan előadás lett volna, mintha a Duma Színházban lettünk volna, csak ott épp tiltják” – fogalmazott az előadó. Ceglédi Zoltán hozzátette: a Duma Színház ráadásul tisztán üzleti vállalkozás, amely nem kap ahhoz támogatást, hogy otthonról streamelje az előadásokat, hanem jegyeket árusít és adózik a bevétele után. „Nem értem, hogy miért a legbutábbakhoz kell igazítani mindig a védekezést, hogy rendezvényeket, színházakat és hasonlókat kell kinyírni, mert azt mondjuk, hogy az nem fontos” – fogalmazott Ceglédi Zoltán. Hozzátette, hogy szerinte „közös megértés” kellene a vírus hatásaival és veszélyeivel kapcsolatban, meggyőződése ugyanis, hogy nem azzal védjük jobban a veszélyeztetett krónikus betegeket, ha este nyolc után az emberek nem mehetnek ki az utcára, hanem ha például hatékonyabb lenne a kórházi fertőzésekkel szembeni fellépés. „Ha nem szórakoznánk látszatintézkedésekkel, meg mindenféle olyan bezárásokkal, amelyeknek valószínűleg semmi köze a járványhoz, akkor lehetne koncentrálni arra, hogy például az idősotthonokban mi a helyzet szűrés, fertőtlenítés és oltás tekintetében” – tette hozzá Ceglédi Zoltán.

„Óriási veszteségeink vannak, komoly nehézségekkel küzdünk, ezért nyilván részlegesen is nyitnánk, ha lehetne. Ezzel együtt az lenne a legideálisabb, ha minden szabad lenne, minden székre ültethetnénk embert. Mi egy olyan zöldséges bolt vagyunk jelenleg, ahol nincsen friss zöldség és gyümölcs, csak régi dióbelet tudunk árulni, hiszen az amerikai filmipar is leállt, nincsenek új premierek” - erről már egy mozikat üzemeltető szakember, Kalmár István beszélt az online kerekasztal-beszélgetésen. A soproni üzletember hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben a korábbi nézőszám alig tizenkét százalékát tudták csak regisztrálni, az átmenetileg nyitott nyári hónapokban is a korábbi adatok alig egynegyedét tudták csak teljesíteni, ez pedig „brutális” bevételkiesést jelent. Kalmár István elmondta, hogy az első hullám idején a szektor szereplői felélték céges- és magán tartalékaikat, neki is áthidaló covid-hitelt kellett felvennie, hogy a költségeit fedezni tudja. „Jó ez a kormányzati ötven százalékos bértámogatás, de azt is látni kell, hogy mi a másik ötven százalékot nulla bevételből kell, hogy kötelezően hozzátegyük! Miközben tőlünk néhány kilométerre Ausztriában nyolcvan százalékos bértámogatást kapnak a vállalkozások. A mozi szektor nagyon a végét járja!” – fogalmazott Kalmár István, hozzátéve: a filmszínházaknak leginkább csak akkor érné meg részlegesen is újranyitni, ha a büféket is üzemeltethetik hozzá, ami a kötelező maszkhasználat miatt azonban nem feltétlenül biztosítható.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakember a beszélgetés során többek között azt mondta: egy zárlatintézkedés esetén az kellene legyen a prioritás, hogy a korlátozásokkal az egészségügy intakt szerkezetét meg lehessen védeni. „Most elérkeztünk egy olyan ponthoz, amikor pszichésen már egyre kevésbé lehet elviselni a bezártságot. Azt gondolom, hogy azokat, akik már megkapták az oltást, mindenképpen ki kell szabadítani a korlátozások alól” – fogalmazott Kunetz, hozzátéve: ha az okos nyitás nem lesz elég óvatos, akkor a mutáns vírus esetleges és várható megjelenése miatti újabb fertőzéseket is indokolatlanul a nyitás számlájára írhatják.

Ujhelyi István a beszélgetés végén azt hangsúlyozta: ha vannak olyan szektorok, ahol nincs lehetőség az óvatos nyitásra, ott az államnak muszáj a zsebébe nyúlnia és érdemi támogatást biztosítania az érintetteknek. „Pénzt vagy életet!” – foglalta össze az elhangzottakat az EP-képviselő.

Budapest/Brüsszel – 2021.01.29.

Kapcsolódó párttagok