Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint míg az ügyészek 99 százaléka tisztességesen végzi munkáját, addig az ügyészség egyes szervezeti egységei "a kormánypárok szolgáló leányaivá" váltak, aktuálpolitikai célokat szolgálnak. Úgy értékelte, hogy az ügyészség politikai érintettségű ügyekben részrehajló, kettős mérce alapján működik, a Központi Nyomozó Főügyészség "a Fidesz ökle".
Állításaira példaként említette a tábornokpert, Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter ügyét, Hunvald György volt VII. kerületi MSZP-s polgármester és Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester ügyét, továbbá a Sukoró- és az UD Zrt.-ügyet.
A politikus kifogásolta, hogy ezzel szemben például a trafikügyben és földügyekben nem indult eljárás.
Noha szerinte "nem tud egy állam korrupció nélkül működni", küzdeni igenis kell ellene, az ügyészség azonban nem tesz semmit a sokak által emlegetett intézményesült korrupció ellen.
Bárándy Gergely azt is mondta, hogy az ügyészség sok esetben politikai eseményekhez igazít eljárási cselekményeket. Erre szintén Molnár Gyula esetét hozta példaként, akit az önkormányzati választás előtt négy nappal gyanúsítottak meg.
Bírálta továbbá a kiszivárogtatásokat, azt, hogy amikor ellenzéki politikusokról van szó, "a Magyar Nemzet hihetetlenül jól informált".
Végül azt kérte, változtassanak azon a jogkörön, amely alapján a legfőbb ügyész indoklás nélkül utasíthatja az eljáró ügyészt a vád elejtésére vagy éppen vádemelésre.
Az MSZP-s képvidelők padjaikon elhelyezett laptopjaik felnyitott fedelére Polt Pétert kormánypárti politikusok társaságában ábrázoló képeket tettek.
Az MSZP újból benyújtja a Btk.-t módosító javaslatát
Harangozó Tamás arról beszélt, hogy meg kell követnie Polt Pétert, mert állítólag nem igaz, hogy a legfőbb ügyész Bibó-kollégisták mentora volt. Ezt készséggel elfogadja - fogalmazott, majd rámutatott a számítógépének hátlapjára ragasztott fotóra, és azt mondta: azon a képen nem ő, hanem a legfőbb ügyész áll a Fidesz választmányának alakuló ülésén és szónokol az elnöki pulpituson.
Köszönetét fejezte ki az ügyészségen munkáját tisztességgel és odaadással végzőknek, majd hozzátette: nem mehetnek el szó nélkül azon "döbbenetes jelenség" mellett, hogy szerinte a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen van az ügyészeknek egy olyan jól meghatározható köre, akik tevékenységének semmi köze a jogállamisághoz, az alkotmányossághoz, törvényességhez és igazságossághoz. Olyan eljárásokat konstruálnak, olyan eszközöket alkalmaznak, amelyekről azt hitték, 1989 után már soha nem hallanak újra Magyarországon - mondta.
Harangozó Tamás szerint Polt Péter vezetése alatt az ügyészség alig burkoltan pártpolitikai eszközként is funkcionál, ennek formájaként említette a politikai ellenfelek kriminalizálását és a hatalomnak kedves "helyi kiskirályok" ügyeinek eltussolását.
Felidézve a szocialista politikusok ellen indított eljárásokat, azt kérdezte: komolyan elhiszik, hogy van olyan józanul gondolkodó ember az országban, aki ne látná mi folyik itt? Meddig lehet ezt így csinálni, olyan biztosak benne, hogy a kétharmadot adó képviselők egyikének sem fog megszólalni a lelkiismerete? - vetette fel.
Jelezte: szerdán újból benyújtják a Btk. módosítására vonatkozó javaslatukat, hogy a politikai érdekből folytatott koncepciós eljárások kiagyalói és végrehajtói politikai oldaltól és parlamenti többségtől függetlenül legyenek felelősségre vonhatók.
A legfőbb ügyész tegyen rendet a szervezet soraiban vagy mondjon le!
Demeter Márta az úgynevezett tábornokperről beszélt, bírálva, hogy a vádhatóság valótlan ígéretekkel szerzett be beismerő és terhelő vallomásokat. Sajtóhíreket ismertetve az ügy koncepciós jellegéről beszélt, értékelése szerint korlátozták az érintettek védelemhez való jogát, hónapokig előzetes letartóztatásban tartották őket, és volt, akit meg is vertek.
Bangóné Borbély Ildikó a BKV-t érintő pereket vette sorra, jelezve: az érintetteket szabálytalanul vádolta az ügyészség és ugyancsak terhelő vallomásokat várt MSZP-s és SZDSZ-es politikusokra.
Gúr Nándor megkérdőjelezte az ügyészség pártatlanságát, értékelése szerint kétséges, hogy Polt Péter túl tudott lépni azon, hogy a "fiatalkori Fidesz" vezetőivel ápolt jó kapcsolatokat. Szólt arról, hogy meggyőződése szerint politikai motivációk vannak egyes ügyekben, s bírálta, hogy az ellenzéki feljelentéseket felületesen vizsgálják ki, szakértők nélkül, s azok rendre elutasítással végződnek.
Kiss László a Hunvald György és Weinek Leonárd volt kerületi polgármestereket érintő, tanácsadói szerződésekkel összefüggő perekre tért ki, mondván, hogy "csak a fideszes tanácsadó a jó tanácsadó". Kifogásolta, hogy ezen ügyek többnyire a választási kampányok részeként kerülnek elő.
Józsa István a volt újbudai szocialista polgármester, Molnár Gyula esetét hozta példaként, sérelmezve, hogy nyolc évig húzódott a Kopaszi-gáti ingatlanok pere. A politikus azt is felvetette, hogy az ügyészség miért nem foglalkozik az állami gázüzletekhez köthető vagyonvesztéssel.
Szabó Sándor és Szakács László egy kecskeméti számlázási ügyben, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap áron aluli értékpapíreladásairól és a pécsi vízmű ügyében kérdezte a legfőbb ügyészt.
Az MSZP felszólalói egyöntetűen azt hangoztatták: egy valódi jogállamban ilyen ügyek után el kellene távolítani a visszaélésben érintett ügyészeket, vagy le kellene mondania a legfőbb ügyésznek.
Heringes Anita azt vetette fel, hogy a szekszárdi központú, állami Gemenc Volán Zrt. 2009-ben adta el paksi telephelyét egy kft.-nek, melyben közvetett tulajdonos Szekszárd volt fideszes polgármestere, a jelenleg országgyűlési képviselő Horváth István. Az ügyben nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, illetve csalás gyanúja merült fel, ám rendőrségi nyomozás nem indult - mondta.
Harangozó Gábor a Bükki Nemzeti Park egy 2011-es földpályázata kapcsán indult ügyészségi vizsgálat jegyzőkönyvéből idézett. A dokumentum szerint visszaélés történt, egyes pályázatok értékelése ugyanis önkényes volt, de a bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani a hivatali visszaélést.
Az politikus azt a következtetést vonta le, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség nemcsak politikai számításból kezdeményezett eljárásokat, hanem a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően el is rejt ügyeket.
Gőgös Zoltán arról beszélt, hogy az adóhivatal illetékesei megállapították, hogy költségvetési csalás gyanúja merült fel egy ügyben, mert egy pályázó fiktív telephellyel nyert el uniós támogatást. Az érintett ezek után panaszt tett az ügyészségen, mert szerinte nem követett el bűncselekményt, és az ügyész helyt is adott panaszának - ismertette. A politikus ezt óriási hibának minősítette.
Nem elfogulatlan az ügyészség
Bárándy Gergely a jobbikos képviselőnek azt válaszolta, nem állt szándékukban a vizsgálóbizottságok felállításának korlátozása, csak azt szerették volna, hogy olyan kérdést ne vizsgáljanak, ami interpellációval tisztázható. Mint mondta, utólag sajnálják, hogy beadták ezt a javaslatot, mert az alkalmat ad arra, hogy a Fidesz meggátolja a vizsgálóbizottságok felállítását.
Az MSZP-s parlamenti felszólalásokról kapcsolatban elmondta, azt kívánták bemutatni, hogy az ügyészség tevékenységét nem tudják elfogulatlannak értékelni, és ezt példákkal illusztrálják. A példák igazolják azt, hogy az ügyészség az egyik oldalon a szálkát is, a másik oldalon a gerendát sem találja meg - fogalmazott.
A Kúria beszámolója
A Kúria megmaradt a jogállamiság és az alkotmányosság őrzője
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka alaposnak és megfelelőnek minősítette a beszámolót, megjegyezve: a bíróságok az átalakítások dacára megmaradtak a jogállamiság és az alkotmányosság őrzőiként, függetlenek és szakmailag felkészültek. Az ellenzéki politikus szerint a Kúria betölti funkcióját, nem politizál és keretek közé szorítja a túlkapásokat.
Értékelése szerint világosan látszanak a szakmai munka fejlesztése érdekében tett erőfeszítések, az elavult épületek, informatikai eszközök, befagyasztott illetmények és a "kényszernyugdíjazások" ellenére. A szocialista politikus azt mondta: utóbbi jelentős fennakadásokat okozott.
Helyes törekvésnek tartotta, hogy nagyobb energiát fordítanak a joggyakorlatok elemzésére, egységesítésére, a devizahiteleseket érintő döntést pedig bátornak nevezte és méltatta amiatt, hogy minden további parlamenti döntést az alapozott meg.
Az MSZP nevében jelezte: támogatni fogják a beszámolót.
Az Országos Bírósági Hivatal beszámolója
Az OBH elnökével szemben követelmény a függetlenség
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben követelmény a függetlenség, alapvető elvárás, hogy tartsa távol magát a pártpolitikától, de utóbbi nem sikerült. A képviselő idézte Kondor Katalin egyik cikkét, amelyben azt írta, hiba volt a miniszterelnök családi barátját kinevezni az OBH élére, aki Fideszes rendezvényen jelenik meg, ilyet elődei soha nem tettek. A képviselő hozzáfűzte: ezt szerinte is hiba volt, mert aki elfogult, nem állhat a független igazságszolgáltatás igazgatási szervezet élén, azt becsapják. Ha a látszatra sem ad, azon átlátnak, aki pedig ilyen, az nem engedheti meg magának, hogy tovább folytassa.
A bírák nyugdíjazásának ügyével kapcsolatban azt mondta, a beszámoló elfelejti megemlíteni, hogy a helyzet rendezésére az Alkotmánybíróság az Európai Bíróság kényszerítette a hivatalt, 2012-ben 231 bírót mentettek fel, 2013-ban 157 bíró pere fejeződött be jogerősen és 139 millió forint elmaradt illetmény és kamatai megfizetésére kötelezték az OBH-t.
A képviselő a devizahitelekkel kapcsolatban feltette a kérdést, igaz-e, hogy a bíróságokon kormányzati kapcsolattartók koordinálják ezeket az ügyeket és információkat kérnek, milyen ráhatása van a kormányzatnak a bírói tevékenységre?
