mszp.hu | Belföld
2022. április 14. 14:31

Putyin stratégiai céljaiból egy sem valósult meg

Putyin stratégiai céljaiból egy sem valósult meg
Egyetlenegy sem valósult meg azokból a stratégiai és politikai célokból, melyekért Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háborút indította; sőt, inkább az ellenkezőjét érte el – mutatott rá Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke az ATV Start című műsorában csütörtökön.

„Eddig az összes olyan ok, ami miatt Putyin elnök megindította ezt a háborút - ezt az agressziót -, annak mind az ellenkezője kezdett valósággá válni” – mondta.

Szerinte Putyin azt várta, a NATO és az Európai Unió nem lesz egységes – ezzel szemben mindkét szervezet határozottan, egységesen tudott fellépni, egyebek közt szankciókkal.

Azt várta, „mindenki egy kicsit megijed” és a NATO visszavonul a Putyin által követelt 1997-es határaihoz – ezzel szemben a NATO megerősíti a keleti szárnyát, amelybe Magyarország is tartozik, így NATO-katonákat és fegyvereket telepítenek ide.

Putyin azt is kitűzte, ne legyen Oroszország NATO-val való határa hosszú, legyen egy pufferzóna - például Ukrajna is – ezzel szemben Finnországnak, mely most Svédországgal együtt fontolgatja a NATO-tagságot, nagyon hosszú, több mint ezer kilométeres határa van Oroszországgal – mutatott rá a szocialista politikus, hozzátéve: ha Finnország valóban csatlakozik a NATO-hoz, akkor több mint megduplázódik Oroszország NATO-tagállammal való határa.

„Tehát ez egy teljes félrekalkulálása volt a helyzetnek” – mondta Mesterházy, hozzátéve: Putyin háborúja voltaképpen felgyorsította a NATO, és valószínűleg az Európai Unió bővítését.

Svédország és Finnország NATO-taggá válása pedig „csak egy politikai döntés”, nincs szükség felkészülési időszakra sem; „ha beadják a kérelmüket, akkor, kicsit leegyszerűsítve, 24 órán belül NATO-tagállamok tudnak lenni”, hisz jelenleg is a NATO partnerei, akadálya a belépésüknek nincs – tette hozzá.
Ismét hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, amely eddig sem fenyegette Oroszországot, így annak fenyegetettsége semmivel nem nő, ha egy, a NATO-val együttműködő, jelenleg semleges ország belép a szövetségbe.

„Szuverén államok, bármikor dönthetnek úgy, hogy csatlakoznak a NATO-hoz” – emelte ki, puszta „kardcsörtetésnek” nevezve a két ország belépése elleni orosz nyilatkozatokat.

„Nem tudnak ezzel semmit se csinálni, csak elfogadni a tényt, és megpróbálnak nyomást gyakorolni Finnország és Svédország közvéleményére” – fejezte ki álláspontját.

A két ország NATO-csatlakozását olyan történelmi változásnak nevezte, mint azt a német döntést, hogy Németország megerősíti saját hadseregét, „óriási nagy” forrásokat biztosítva a Bundeswehr felfegyverzésére; és enged német fegyvereket szállítani Ukrajnába.

Hozzátette: mind Finnországban, mind Svédországban társadalmi, politikai vitát kezdtek a csatlakozásról, ez várhatóan több hónapig eltart.

Hangsúlyozta: „ilyen egységes nem volt még sohasem a NATO”; abban is egységes az álláspontja, hogy orosz katonák követtek el háborús bűnöket. Ezek lehetséges bizonyításával és szankcionálásával, valamint Putyin esetleges felelősségre vonásával kapcsolatban azonban „mindenki óvatosabban fogalmaz, amíg nem látjuk pontosabban a tényeket” – mondta a NATO Parlamenti Közgyűlésének szocialista alelnöke.

Koltai Imre emlékére

2022-10-01 13:05

Kapcsolódó párttagok