„Már rég el kellett volna kezdődni egy ilyen tájékoztató kampánynak” – mondta a rezsinövelésről szóló tájékoztatásról Tóth Bertalan társelnök, frakcióvezető az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn.
Üdvözölte, hogy a szocialista RezsiSTOP-kampánynak máris legalább ennyi hatása van, hiszen az emberek hiányolják az információt, már „jönnek a számlák, az emberek nézik, hogy mi micsoda”.
„Valamilyen hatása csak van, hogy folyamatosan tesszük a javaslatokat, folyamatosan felhívjuk a figyelmet” – jelentette ki, további példaként hozva, hogy a Németh Szilárd rezsibiztos által eredetileg bejelentett 253 forintos kilowattóránkénti „lakossági piaci” áramárat a kormány 70 forintra vitte le, miután az MSZP és egy sor szakértő kezdett azzal foglalkozni, hogy a Paksi Atomerőmű 12 forint kilowattóránkénti áron többet termel meg, mint a lakossági áramigény.
„Még így is sok, nyugodtan maradhatott volna 36,6 forint” – jegyezte meg Tóth a 70 forintos, kormány által megállapított úgynevezett lakossági piaci áramárról.
A gázárról azt mondta: „igen nagy ellentmondás”, hogy a kiszivárgó hírek szerint többször is az európai tőzsdei árnál drágábban kapjuk az orosz gázt, holott egy éve Putyin orosz elnök azt mondta: ötödáron kapjuk, Szíjártó külügyminiszter és Orbán miniszterelnök pedig arról beszélt: az oroszokkal kötött 15 éves gázszerződés garantálja az olcsó lakossági gázárat.
„Tehát akkor ezek szerint hazudtak” – vonta le a következtetést Tóth.
Ha viszont, ahogy Szíjjártó mondja, nem kapjuk a tőzsdei árnál drágábban az orosz gázt, „akkor nem értem, hogy miért kell az átlagfogyasztás fölött több mint hétszeresére emelni a lakossági gáz árát” – mutatott rá a szocialista frakcióvezető.
„Akkor azt kell, hogy mondjam, hogy Szíjjártó Péter nem mondott igazat (...); mert ez a gáz (...) nem olcsó, ezért a gázért a lakosságnak nagyon sokat kell fizetnie!”
A társelnök megjegyezte: a gázszerződés részleteit kiperelni sem lehet, mert titkosított szerződésről van szó.
Megerősítette: pártja áfacsökkentést követel nemcsak az alapvető élelmiszereknél, hanem az áram- és gázáraknál is. S mivel az energián hatósági ár van, „a kereskedők ezt az áfacsökkentést nem tudják benyelni” – felelt meg a kormány áfacsökkentés ellen rendszerint hozott érveire.
„Lemond az állam erről a bevételről, mondjuk lemondana a Vodafone-vásárlásról, egyik felét költse a pedagógusbér-emelésre, de a másik felét pedig költhetné erre is, azonnal 22 százalékkal csökkenne a villany és a gáz ára” – mondta a frakcióvezető.
Rámutatott: a távhő áfája jelenleg 5%-os egy 2010 előtti kormánydöntés alapján; Orbán kormánya is dönthetne úgy, hogy 5%-ra csökkenti az áram és a gáz 27%-os áfáját.
További szocialista javaslat, hogy a lakóhelyén alanyi jogon, személyre szólóan, nagyon kedvezményes áron mindenki kapjon egy bizonyos mennyiségű, az alapvető szükségleteire elegendő gázt, villanyt és vizet, „ha egy háztartásban (...) öten élnek, akkor annyiszor kapják meg ezt a mennyiséget”.
Ez arra az alapvető szükségletre lenne elegendő, „hogy legyen villany, legyen víz, és nyilván ne fagyjanak meg az emberek az otthonaikban” – mondta a frakcióvezető, hozzátéve: ez a mostani átlagfogyasztáshoz képest egy sokkal alacsonyabb ársávot hozna létre.
Azt mondta: a kormány átlagárképzése „drasztikus beavatkozás”, hiszen nem családonként, hanem fogyasztási helyek alapján számolják az átlagot, amiben így szerepelnek a nyaralók, a hétvégi házak, illetve azok az otthonok, ahol a gázzal csak főznek, nem fűtenek.
„Ennél sokkal finomítottabb sávos rendszert kellene bevezetni, ami azoknak segít, akik most nagyon nagy bajban lesznek” – mondta a szocialista politikus a Kádár-kockákban és szigeteletlen, rossz nyílászárókkal rendelkező házakban élőkre hivatkozva, akik „sajnos az utcát fűtik, mert a kormány (...) semmilyen pénzt nem szán a szigetelésre”.
Mint mondta, „rengeteg pénz keletkezett abból”, hogy 2014 és 2021 között drágábban adták a lakosságnak a gázt, mint amibe került; a földgázkereskedőnél így képződött haszonból évekkel ezelőtt lehetett volna indítani egy épületszigetelési programot, ahogy az a Fidesz 2010-es programjában szerepelt is.
Volt is erre uniós forrás, a kormány azonban kormányépületeket újított föl belőle – mutatott rá Tóth.
Hozzátette: voltak kormánykezdeményezések, de csak pár milliárd forintból, ami pár ezer embernek tudott segíteni. Leginkább visszatérítendő, kamatmentes hitelről szóló pályázatok, illetve háztartásigép-csereprogramok voltak, de ezek is teljesen leálltak.
Az MSZP ismét azt javasolja: önerő nélkül lehessen otthonszigetelésre pályázni, hiszen ez 30, 40, sőt akár 50%-os lakossági energiamegtakarítást is hozhat, ráadásul hosszú távon is elősegíti az energiafüggetlenséget.
„Most már mindenképpen el kell ezt kezdeni” – mondta a frakcióvezető.
Elmondta: javaslataikat törvény- illetve határozati javaslat formájában a Parlament elé terjesztik, s bár „ezeket soha nem szokták elfogadni”, bízni kell abban, hogy ha nagyon sokan bajba kerülnek, a kormány lép majd valamit a segítségnyújtás érdekében, „talán még ha nem is fogják bevallani”.
