Hosszú idő óta vita zajlik arról, hogy a Balaton térsége elsősorban lakóhely, a jövő nemzedékei számára megőrzendő természeti kincs, vagy pedig a turizmusnak kell prioritást élveznie. Ezek a szempontok közös nevezőre hozhatók, ehhez azonban egységes érdekérvényesítésre van szükség.
A Balaton térsége jelenleg azonban három vármegyére tagozódik, így nincs olyan közigazgatási szerv, amely egységbe forrasztaná a térség érdekérvényesítő képességét.
Molnár Zsolt ezért egy új közigazgatási egység létrehozatalára tesz javaslatot, amely a „Balaton Térség Önkormányzata” nevet viselné. Az új közigazgatási egység a három vármegye fölött, vármegyei jogosítványokkal rendelkező területi önkormányzatként jöhetne létre, amelynek egyik fontos szerve a Balatoni Közgyűlés lenne. A közgyűlés tagjai a 41 település polgármesterei lennének. A közel 140 ezer térségi lakos pedig egy balatoni főpolgármestert is választhatna, aki vezetné a Balatoni Közgyűlést.
A települési önkormányzatok hatáskörei így nem csökkennének, hanem többletjogosítványokhoz juthatnának. A Balatoni Közgyűlés megkaphatná azokat a fejlesztési forrásokat, amelyeket vármegyék, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács, továbbá kiegészítő forrásokkal is tudnának gazdálkodni. Molnár Zsolt szerint az idegenforgalomból származó áfabevételek egyharmadát is megkaphatnák. Ezáltal egy komoly mozgástérre tehetne szert a Balaton térsége.
A jelenlegi szabályozást vizsgálva megállapítható, hogy három vármegye elkülönítetten hoz döntéseket a területfejlesztéssel, területrendezéssel, vidékfejlesztéssel, valamint a turizmussal kapcsolatosan, továbbá sok olyan kérdésben Budapesten hoznak döntést, amelyekről a helyieknek kellene döntenie.
A részletesen kidolgozott javaslatcsomag számos olyan kérdésben megoldást hozna, amely a Balaton térségének az érdekeit szolgálná. Ide kerülhetne a Balatoni Hajózási Zrt. tulajdonrésze, itt lehetne dönteni a kiemelt övezetté nyilvánításról, vétójogot kaphatna a közgyűlés a kiemelt állami beruházásokkal kapcsolatosan, továbbá létre kellene hozni egy térségi rendészetet is, amely a települési önkormányzatoknak segítene rendészeti kérdésekben. A döntések során pedig a kettős többség elvét is érvényesíteni kellene.
Budapesten korábban már működött ilyen kétszintű közigazgatási rendszer, így a jelenlegi javaslat is jól beilleszthető az Alaptörvénybe és jogrendszerbe.
Molnár Zsolt a javaslatcsomaggal kapcsolatosan megkeresi a parlamenti pártokat, valamint a térség 41 polgármesterét is annak érdekében, hogy a 2029-es önkormányzati választások után, a helyi és az országos érdekek összehangolásán dolgozó új közigazgatási egység megkezdhesse a működését.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, az MSZP pártigazgatója