Schmitt Pál volt ugyanis néhány évvel ezelőtt EP-képviselőként az Európai Néppárt felelőse a média pluralizmusáról és koncentrációjáról készült európai parlamenti jelentésnek, amely azt vizsgálta, mennyire érvényesül a média sokszínűsége az Európai Unió tagállamaiban. Igen, jól olvassák, Schmitt Pál fideszes EP-képviselő volt felelős ezért a fontos, 2008-as parlamenti dokumentumért.
A médiamogul Berlusconi vezette Olaszországot konkrétan is megnevező határozatot akkor a Néppárt emiatt végül nem támogatta, de a témafelelős Schmitt Pál maga mondta el a vitában, hogy „a média sokszínűsége az Európai Néppárt számára kiemelten fontos terület”, ezért az Európai Bizottságnak kiemelt módon kell foglalkoznia a médiapluralizmussal és meg kell vizsgálnia, hogy „milyen uniós vagy tagállami intézkedéseket szükséges meghozni a sokszínűség érvényesülése érdekében.” Sőt, a Fidesz máig hatályos 2009-es EP-programja (azóta ugyanis újat nem tettek le az asztalra, csak azt mondták: ’folytatjuk’) is kiemelten foglalkozik ezzel a témával, ugyancsak Schmittre hivatkozva.
A többszáz oldalas program – amelyet a fenti fotón Schmitt biblikusan ölel magához – egyértelműen rögzíti, hogy a Fidesz „meggyőződése szerint a független sajtó a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a vélemények sokszínűségének biztosítása pedig a demokratikus kormányok kötelessége.” A Fidesz EP-delegációja még azt is hangsúlyozta, hogy a közszolgálati médiának kiemelkedő szerepe van „az elfogulatlan és független tájékoztatásban, valamint a magas erkölcsi és minőségi elvárásoknak is megfelelő műsorok készítése terén.” Azóta jól tudjuk, hogy mi történt: a Fidesz uralma alatt a közmédia végtelenül elkorcsosult, a szabad sajtó- és véleménynyilvánítás pedig nem hogy sérült, de inkább szabályosan félholtra verték.
Az azóta állami segítséggel és kontrollal létrehozott fideszes médiaholding példátlan a demokratikus európai világban, a narancsos bolsevik tempó nemcsak a versenyjoggal, de a tiltott állami finanszírozás elvével is gyökeresen ellentétes; hogy az etikai és erkölcsi akadályokat már fel se hozzuk. A Fidesz EP-képviselői persze azóta betűről betűre megtagadták saját vállalásaikat és hagyták cserben választóikat. Számukra a médiapluralizmus és véleményszabadság is csak addig terjed, amíg fel lehet írni egy plakátra és hivatkozni lehet rá az általuk finanszírozott álsajtóban.
De, amikor tehettek is volna érte, már csakis ellene léptek: legutóbb annak a Spinelli-jelentésnek az elfogadásakor tartózkodtak sunyi módon, amely biztonságos jogi környezetet szorgalmazott az újságírók számára, erősíteni kívánta a tömegtájékoztatás sokszínűségét és szabadságát, valamint erősítette volna a közszolgáltatók és oknyomozó újságírók független munkavégzését is”. Szavakban a fideszesek mindig bátrak, tettekben már kevésbé. Vajon Schmitt Pál egykori témafelelősként bátor lesz, vagy néma kiszolgáló marad? Felemeli a szavát és megismétli, amit nemrég még képviselt? Hagyjuk, sajnos, tudom a választ.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhatodik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. július 26.