„Ezt nagyon sürgősen el kellene kezdeni. De hát üvöltik a tanárok is” – mondta Kunhalmi a tévé Start című műsorában, kiemelve: „szép szó”, hogy az oktatási államtitkár szerint a járvány első hullámából levonják a tanulságokat, de nem látszik, hogy az állam bármilyen segítséget adna, vagy a közös gondolkodásba a tanárokat bevonva elkezdte volna a második hullámra való felkészülést.
Ha kényszer szülte megoldásként ismét csökkenteni kell a személyes megjelenést az iskolákban, akkor az MSZP az alsó tagozatos diákoknak – akik a szülő nélkül nem tudnák a digitális eszközöket használni vagy elsajátítani az anyagot - kicsoportos iskolai oktatást, a felsőbb éveseknek és a középiskolásoknak digitális oktatást javasolna.
A kicsoportos oktatáshoz persze nem leépíteni kellene a pedagógusokat, hanem több tanárt kellene felvenni – amire szerinte van is pénz, hiszen ha iskolaőrre van , meg hogy az őrök ugyanannyit kapjanak, mint egy szakképzett pedagógus, „akkor mégiscsak kiderül, hogy van pénz”.
Azt mondta, Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárnak inkább „megtámasztani” kellene az oktatást, nem pedig kritizálnia a tanárokat, akik elhagyják a pályát, „mert nem bírják ezt a bigott rendszert, nem bírják, hogy nem kapnak állami segítséget”, és nem bírják az alacsony béreket – hiszen kétszer-háromszor többet kereshetnek a piacon.
Kunhalmi hangsúlyozta: a pedagógusok és a szülők minden erőfeszítést megtesznek a sikeres digitális oktatás érdekében, a kormányzatnál azonban nagy hiányosság van.
Elmondta: az MSZP Balaton kisajátítása elleni aláírásgyűjtő akciója során amellett, hogy a tó ne az oligarcháké, hanem a gyerekeké legyen, rengeteg kisgyerekes szülő felhozta a digitális oktatást. A tavasziról azt mondták: „ha még egy ilyet végig kell csinálniuk, abba belepusztulnak - és a pedagógusok is így vannak vele”.
Hiányoznak ugyanis az eszközök és a szélessávú internet-ellátottság, de a pedagógusok számára a közös használatú platform és a továbbképzés is a digitális anyagokhoz – annak ellenére, hogy 2016 óta létezik kormányzati digitális stratégia, amit Czunyiné Bertalan Judit korábbi államtitkár és Deutsch Tamás neve fémjelez.
Utóbbi „végig roadshowzta vele Magyarországot”, sőt „a sokat szidott” Európai Unióból több milliárd forint érkezett a fejlesztésre, még sincs nyoma.
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedagógus az internet-előfizetését otthon, vagy akkor ezt a fizetésében vagy valamilyen módon kompenzálják neki.”
Kritizálta Maruzsát, amiért sikersztoriként akarja eladni az „elképesztő fejetlenséget” az oktatásban a járvány alatt, és azért is, mert azt mondta: több szabadidejük volt a pedagógusoknak.
„Hát eggyel üljön már le az országban!” – szólította fel az államtitkárt.
Riporteri kérdésre a 2022-es választásokra való felkészülésről az MSZP választmányi elnöke azt mondta: az ellenzéki pártok már elkezdtek egyeztetni a köztársasági minimumprogramról; az oktatás és az egészségügy területén voltaképp már a 2018-as választások előtt készen volt a program e két területen.
Kidolgozásukban a pártok szakpolitikusain kívül a szakszervezetek és a civil szervezetek is részt vettek, tehát itt közmegegyezés van, s ha megnyerné az ellenzék a választást, „másnap el tudna indulni”. A további programok kidolgozását 2021-re tette, az egyeztetések menetéről a pártok közötti megegyezést pedig 2020 második felére.
„Mindig egy kicsit rosszabb az országban helyzet, ezért újra kell néznünk” az eddigi programokat – tette hozzá.
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterről, aki a műsorvezető szerint „bejelentkezett” ellenzéki miniszterelnöknek, Kunhalmi azt mondta: nagyon sok mindenben egyetértenek vele, kiváló polgármester, és ha az előválasztáson hajlandó részt venni és „ő lesz az, akit támogat a nép, akkor természetesen az MSZP őt is támogatni tudja”.
