Szíjjártó meghallgatásán „igazából semmi nem derült ki arról” hogy mire számít a kormány „külpolitikai szempontból a következő évben a megváltozott külpolitikai feltételrendszer mellett” – mondta az MSZP képviselője, korábbi elnöke.
Sem azt nem tudni, milyen Európa-politikát fog képviselni a magyar kormány, sem azt, „hány olyan botrány élhet még, ahol fideszes politikusok érintettek, mint például Szájer József”, és milyen megelőző intézkedéseket tud tenni e tekintetben az erre hivatott szolgálat – mondta.
Kiemelte: a magyar kormányzó párt befolyásolási és érdekérvényesítő képességét csökkentheti, és „Magyarország számára sem jelenthet túl sok jót”, hogy folyamatosan napirenden van a Fidesz kizárása az Európai Néppártból, valamint a Fidesz delegációvezetője, Deutsch Tamás kizárása annak európai parlamenti frakciójából. Ezekről a miniszter kérdés ellenére is „szemérmesen hallgatott”.
De szinte semmilyen szó nem esett az Egyesült államokról és új elnökéről, de az európai uniós célokról és a vétóról sem; sem a NATO új védelmi stratégiájáról, pedig épp a napokban tartottak a NATO külügyminiszterei erről ülést.
Szíjjártó nem válaszolt Mesterházynak a Szájer-ügyre vonatkozó kérdésére, hogy Szájer titkos életével kapcsolatban már másodszor jár úgy az Információs Hivatal, hogy „egy ilyen hatalmas botrányról nincsen tudomása”. Az első a Kaleta-ügy volt, amikor egy magyar diplomata a hivatali laptopján majdnem 20 ezer pedofil tartalmú képet „tárolt és nézegetett”.
Mesterházy elmondása szerint Szíjjártó „úgy ítélte meg, hogy mindenki tökéletesen végezte a munkáját” és mindenkinek „hatalmas meglepetés volt”, ami kiderült, valamint hogy az Információs Hivatal „nem is kell ezzel foglalkozzon”.
A külügyminiszter „elengedte a füle mellett” Mesterházy javaslatait is. Ezek egyike az európai parlamenti képviselők nemzetbiztonsági átvilágítása volt, a Külügyi Bizottság tagjaiéhoz hasonlóan.
Mesterházy egy másik javaslata az RMDSZ jó szerepléséhez kötődik a romániai választáson; a politikus sajtótájékoztatóján is gratulált az RMDSZ politikusainak, aktivistáinak és azoknak a magyaroknak, akik elmentek és szavaztak az RMDSZ-re, mert az RMDSZ-nek van esélye bekerülni a következő román koalíciós kormányba.
Mesterházy azt javasolta Szíjjártónak: ha már az RMDSZ kampányában is részt vett, vesse föl az RMDSZ-szel való tárgyalásain, hogy „az igazságtalanul bebörtönzött ottani magyar vagy székely fiatalokat engedjék ki a börtönből, hiszen elnöki kegyelemmel 24 órán belül hazakerülhetnek, és így már a karácsonyt, ezt a szép ünnepet a családjukkal együtt tölthetik”.
Azzal indokolt, hogy a Fidesz többször elmondta: ezeket a magyar embereket, magyar politikusokat politikai okból börtönözték be és koncepciós perek alapján ítélték el, tehát érdemes lenne ezt a kérdést is „a politikai tárgyalások asztalára tenni, hogy ezt a fajta politikai üldözést (…) a magyar kisebbséggel és azok képviselővel szemben fejezzék be”.
Szíjjártó tehát legnagyobbrészt a külügyminisztériumnak a járvány elleni tevékenységéről beszélt, „úgy éreztem, hogy összetévesztette a népjóléti bizottsággal a külügyi bizottsági ülést”, illetve úgy látszik, az EMMI feladatait most már három minisztériumra osztották szét a belüggyel együtt. De ez ügyben is csak részben válaszolt a felvetésekre – mondta Mesterházy.
A külügyminiszter nem felelt arra, mi alapján vettek 16 ezer lélegeztetőgépet a legrosszabb szcenárió esetén szükséges 8 ezer helyett, és hogyan alakult ki a gépek ára. Általános válaszként Szíjjártó azt mondta: politikai tárgyalásokat folytattak az eszközbeszerzésről.
Mesterházy megjegyezte: „Úgy látszik, hogy Magyarországnak nem volt erős politikai súlya, hogyha csak a legdrágább, többszörös áron tudta ezeket a gépeket beszerezni”.
Megemlítette azt is: a meghallgatás mindössze másfél órás volt, holott évente egyszer kerül ilyenre sor; és hogy a miniszter sietve távozott, „hiszen a gépe indult valahová”.
Azt mondta: a kormánypártok tudatosan limitálják és nehezítik az az ellenzéki képviselők ellenőrzési szerepkörét.
