2011. december 14. 16:45

Sikeres volt a lengyel elnökség

"A lengyel elnökség idején az Európai Unió bővítése és az integráció mélyítése terén egyaránt jelentős előrelépést tettünk. A lengyelek a magyar uniós elnökség kiváló szakmai előkészítő munkájára alapozhattak. Míg Magyarország esetében a szakmai munka volt sikeres, a lengyelek egyértelmű elkötelezettséget mutattak az Európai Unió iránt. Nem tettek euroszkeptikus nyilatkozatokat, amiként azt Orbán Viktor többször megengedte magának. Ezért szakmailag a magyar, politikailag viszont a lengyel elnökség volt sikeresebb" - fogalmazott Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a lengyel uniós elnökség értékeléséről tartott plenáris vitához benyújtott írásos nyilatkozatában.

A lengyel elnökség kapcsán Tabajdi Csaba méltatta, hogy szeptemberben sikerült megállapodni az EU gazdasági kormányzásának elmélyítését szolgáló hatos jogszabálycsomagról, amely december 13-án már hatályba is lépett. Ez a megállapodás szolgált kiinduló pontként az azóta megkötött Euró Plusz Paktumhoz és a múlt heti Európai Tanácsülésen született pénzügyi paktumhoz is.

"Az unió bővítési folyamatában elért siker, hogy decemberben aláírásra került a horvát csatlakozási szerződés és döntés született arról, hogy jövőre megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások Montenegróval. Ezek kulcsfontosságú lépések a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából. Bízom benne, hogy februárban döntés születik a szerb tagjelölti státusz megadásáról is" - fogalmazott a szocialista delegációvezető.

Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a lengyel elnökség a magyarok szakmai előkészítő munkájára alapozta sikereit. "A gazdasági kormányzás kapcsán a magyar elnökségnek szinte minden téren sikerült konszenzust teremtenie, és szintén a magyar elnökség idején zárultak a horvát csatlakozási tárgyalások."

A szocialisták brüsszeli vezetője rámutatott, hogy a lengyel kormány az uniós elnökség kapcsán nemzeti konszenzusra törekedett és ez az együttműködési készség a brüsszeli fórumokon is érzékelhető volt. A magyar kormány ezzel szemben az uniós elnökség idejére időzítette a szólásszabadságot korlátozó médiatörvény és a jogállamiságot csorbító, egypárti új alaptörvény elfogadását. "A magyar kormány romló nemzetközi megítélése beárnyékolta a soros elnökség szakmai teljesítményét" - fogalmazott Tabajdi.