A KSH a közelmúltban publikált néhány fontos elemzést, egyrészt a fizetésekről, másrészt a munkaerőpiac helyzetéről. 568.300 forint a bruttó átlagkereset hazánkban, azonban érdemesebb a nettó számokat nézni, hiszen a nettóból fizetjük gyermekeink taníttatását, az élelmiszerek megvásárlását, a közüzemi díjak befizetését. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 377.900 forint.
Azonban ennél is reálisabb képet fest a mediánbér, ami egy olyan középértéket mutat, hogy ha minden magyar munkavállalót sorba állítunk, akkor a középen álló dolgozó fizetését láthatjuk. Középen már csak 306.700 forint a mediánbér, amivel érdemes számolni. Ez az összeg már csak fele a bruttó átlagkeresetnek.
A statisztikai adatokból kirajzolódik, hogy kiemelkedően, az országos átlag felett keresnek a pénzügyi szektorban, az infokommunikációs szektorban és az energetikai iparban is, azonban az oktatásban, az adminisztrációban, a mezőgazdaságban dolgozók, valamint az egészségügyben és a szociális szférában már átlag alatti fizetésekkel találkozhatunk.
„Ha megnézzük, hogy kik vannak a sor végén, akkor azt láthatjuk, hogy azok, akik tanítják a gyermekeinket, akik gyógyítják a betegeket és akik az elesetteket gyámolítják. Ez nincs jól, nagyon nincs jól!” – érvelt Korózs Lajos.
Magyarországon nyomorultul alacsonyak a fizetések! Egy szociológiai felmérés szerint a dolgozók egyharmada semmilyen béremelést nem kapott az idei évben. A múlt év szeptembere óta kőkemény reálbércsökkenés van Magyarországon. A munkavállalók háromnegyed része rosszabbul járt, mint egy évvel ezelőtt.
Válságban van az ország, a gazdaság és a társadalom is. Az Eurostat a napokban publikált egy felmérést, hogy milyen életszínvonalon élnek az emberek az unióban. Magyarország a sereghajtó utolsó előtti helyen van, már a románok is lehagytak bennünket.
„Az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó nemzeti össztermék megegyezik Romániában és Magyarországon. Utolértek bennünket a románok, egyéni fogyasztásban pedig lehagytak bennünket” – emlékeztetett Korózs Lajos.
Magyarországon nyomorultul alacsonyak a bérek, ezért a magyar munkaerő nyugatra vándorol, ezres nagyságrendben nőtt azoknak a száma, akik külföldre mentek dolgozni.
Nincs Magyarországon megfelelő munkaerő annak ellenére, hogy közel 250-300 ezres fős potenciális munkaerő tartalék van hazánkban.
A kormány a parlamentben benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy egyszerűsített eljárás keretében harmadik országból is hozhassanak vendégmunkásokat, többek között Indiából, Mongóliából, Kazahsztánból és a Fülöp-szigetekről.
Felmerül a kérdés, hogy kik, mennyiért és milyen feltételek mellett fognak itt dolgozni?
„Mert ha csak azért akarják a külföldi munkaerőt behozni Magyarországra, hogy letörjék a magyar béreket, hogy itt egy másik munkakultúrát honosítsanak meg, akkor köszönjük szépen, nem kérünk belőle!” – mondta az MSZP alelnöke.
Magyarországon ma nincs adekvát foglalkoztatáspolitika és bérpolitika, ahol a Külügyminisztérium foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, ott elismerik, hogy csődöt mondtak ezen a területen.
Magyarország nem képes a saját polgárait helyzetbe hozni, csődöt mondott a felnőttképzés, az átképzés és a szakképzés is. Az MSZP szerint ezért új bérmegállapodásra, új foglalkoztatáspolitikára és új adó- és járulékpolitikára van szükség.
