Alaptörvény-ellenes lehet, hogy a jövedelem nélkül hagyott, TB-t nem fizetők sürgősségi ellátása után még 750.000 forintot behajtsanak rajtuk – hangsúlyozta Korózs Lajos, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője, a Magyar Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke hétfő délelőtti online sajtótájékoztatóján.
„Az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzéki parlamenti képviselők, mely beadványt az Alkotmánybíróság a mai napon meg kell kapja arról a törvényről, amely arról rendelkezik, hogy aki 6 hónapon keresztül érvénytelen TAJ-kártyával rendelkezik, annak sajnos még a sürgősségi ellátást is kiszámlázhatják” – ismertette Korózs.
Emlékeztetett, az EMMI rendelete úgy fogalmaz, hogy még a sürgősségi ellátás is kiszámlázható és annak összege akár 750.000 forint is lehet. „Embertelen, hogyha valaki munkáját veszítette, attól is azt követelje a kormány, hogy minden hónapban fizessen 7710 forintot a nem létező jövedelméből! Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy nyilvánítsa Alaptörvény-ellenessé és visszamenőlegesen semmisítse meg a kifogásolt rendelkezést. A beadványban hivatkozunk az Alaptörvényre, részben az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásaira, illetve nemzetközi szerződésekre, ahol az emberi méltóságot, a szociális biztonsághoz való jogot, az egészségügyi ellátáshoz való jogot sértik a kormányzati intézkedések” – sorolta.
Nemzetközi vonatkozásban kiemelte, hogy 1950-ben az Európai Tanács elfogadott egy olyan állásfoglalást, ahol az Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény 2. cikkelye foglalkozik azon ügyekkel, amelyeket a kormány ezen intézkedéseivel sért. „A kormányzati intézkedések elutasítják az állam életvédelmi kötelezettségét. Szerintünk az utólagos térítési kötelezettség az életveszélyben lévő beteg önrendelkezési jogának korlátozását is jelenti. Szerintünk az életmentésen túlmutató sürgősségi ellátás is alanyi jog, különben az ellátatlanság olyan súlyos károsodásokat okozhat, amelyek később emberéletbe is kerülnek” – magyarázta a szocialista politikus.
„A tulajdonhoz való jogot is sérti ez a kormányzati intézkedés. Az Alaptörtvény a szolidaritáson való elvet is rögzíti, és ezt a szolidaritási elvet is kockázatossá teszi. Sérti az alapvető megélhetéshez való jogot is, ennek biztosítása pedig az állam kötelezettsége” – húzta alá.
A Népjóléti bizottság elnöke elmondta, szerinte Orbán országában csak azoknak „segít” az állam, akik a szolgáltatásokat meg tudják fizetni, és ez számunka, szociáldemokraták számára elfogadhatatlan.
Az ellenzék által követelt utólagos normakontroll alapja az, hogy az Alaptörvény több pontját sérti a kormányzati intézkedés: sérti a Társadalombiztosítási ellátásról szóló törvény, illetve az Alaptörvény egyes rendelkezéseit. „Az Alaptörvény 2. cikkelye szerint „Az emberi méltóság sérthetetlen”; az Alaptörvény 15. cikkelyének 2. bekezdése kimondja, „Magyarország az alapvető jogokat megkülönböztetés nélkül biztosítja minden polgára számára”; az Alaptörvény 15. cikkének 4. bekezdése szerint „Magyarország az esélyegyenlőséget és a társadalmi felzárkóztatást külön intézkedésekkel segíti”; Az Alaptörvény 19. cikkelyének 1. bekezdése pedig kimondja, hogy „Magyarország szociális biztonságot nyújt, ha valaki anyasága, betegsége, rokkantsága, özvegysége vagy árvasága miatt baja jut” – indokolta a képviselő a beadvány létjogosultságát Magyarország Alaptörvényének ezen megsértett pontjai alapján.
„Mindenki számára világos, hogy a hatályba lépett törvény embertelen, igazságtalan, ezért kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy az utólagos normakontrollt sürgősséggel tárgyalja meg!” – szólított fel Korózs Lajos.