„Mindenki egyetért abban, hogy a városháza műszaki és jelenlegi állapotában nem alkalmas egy XXI. századi városháza szolgáltatásnyújtására, mert múzeumnak, szállodának, sok mindennek sokkal alkalmasabb lenne, de ez ma nem aktuális, az értékesítés viszont a főváros egyik legrégebbi saját tulajdonú épületével kapcsolatban soha semmilyen körülmények között nem merült fel érdemben” – húzta alá. Hozzátette, az eladásról szóló, manipulált hangfelvételekkel alátámasztott hírek, egy fideszes, titkosszolgálati módszereket is bevető hecckampány részei.
Horváth elmondta, mindezek ellenére a Fővárosi Közgyűlésben azért szavazták meg, hogy alakuljon egy vizsgálóbizottság az ügyben, mert a Fidesz eddig minden valós probléma ügyében szorgalmazott vizsgálóbizottság felállítását megakadályozta, ám hiába javasolták Láng Zsoltot, a fővárosi Fidesz frakcióvezetőjét a bizottság elnökének, valamiért vonakodik ettől a szereptől. Bejelentette, több feljelentés is tettek az üggyel kapcsolatban, és azt remélik, a több szálnak együttesen lesz majd eredménye.
„Az nem merülhet fel, hogy a köztulajdon [a Városháza] elveszítse köztulajdon-jellegét. Ez lett a főváros legemblematikusabb épülete; a másik a Bálna volt, amit még Tarlósék adtak el a kormánynak, ami szintén egy helytelen elképzelés volt” – emlékeztetett Horváth. Példaképp hozta fel az osztrák fővárost, ahol hasonló ügyben a városvezetés, az üzleti, befektetői kör és még a kormány is megtalálták a megfelelő formáját az eredményes együttműködésnek, hiszen a bécsi intézményben a hivatal mellett múzeum is működik.
Az agglomerációs közösségi közlekedést érintő forrásvitában, amit most a kormányt érintő törvényi kötelezettségekkel szemben a fővárosnak egyedül kell megoldania, elmondta, egy olyan agglomerációs megállapodásról van szó, amit a főváros az állam helyett finanszíroz. „A HÉV-átadással összefüggésben látni kell, hogy a HÉV-et azért adta át Tarlós – én akkor ezt elleneztem a Fővárosi Közgyűlésben – merthogy 10 milliárd forintot spórolni akart ezzel, és ezért mondtunk le egyébként több százmilliárd forint értékű HÉV-vagyonról. Majd ezt követően a kormány mit csinált? „Ja, semmi gond, átveszem tőled a feladatot, de ezen túl fizess évente tízmilliárd forintot nekem”. A vagyon elveszítette fővárosi közvagyon-jellegét, (…) és ráadásul a főváros pénzügyi terhei ugyanazok maradtak” – mutatott rá.
A szocialista politikus időben visszaugorva elmagyarázta a közösségi közlekedés finanszírozásának helyzetét is. „2010-ben még a Bajnai Gordon és az általam kötött szerződés alapján 73 milliárd forintot kapott a főváros szerződésben rögzített normatív támogatásként a közösségi közlekedés működtetéséhez és fejlesztéséhez. 73-at! Most, 12 évvel később, arról beszélünk, hogy miért nem kapunk meg még 12 milliárd forintot sem a 73 helyett, mondjuk, november vége felé”.
Horváth leszögezte, leginkább a kormányváltással lehet elérni azt, hogy a budapestiek megkapják a pénzt, ami nekik jár. „Naponta 20 milliárd forint adót fizetünk, (…) ehhez képest kuncsorogniuk kell a jogos járandóságaikért a budapestieknek: azért, hogy 12 milliárd forintot adjanak már végre oda év végén, amit „valahogy” nem tudtak prezentálni. Vadászati kiállításra jutott 70 milliárd, ott mindig tudnak 20-30 milliárddal költséget növelni”.
Elmondta, mindazonáltal nem tudja azt elképzelni, hogy leállítsák a fővárosi közösségi közlekedést, hiszen a kormány kötelezettségeinek nem teljesítésével, mulasztásos törvénysértéseivel szemben a főváros próbál hatékonyan tárgyalni, és elkerülni a hitelfelvételt. „Ahogyan az Egészséges Budapest ügyében is az utolsó utáni pillanatban éppen, de sikerült behajtani a kormányon a pénzt, úgy ebben az ügyben is az a cél, hogy még idejében az országnak, a térségben közlekedőknek, jó eredmény szülessen – hangsúlyozta.
