Bár Európában számos példa van arra, hogy szigorú jogszabályi környezet kialakításával a természetkárosítás kockázata minimálisra csökkenthető, de hazánkban mégis több olyan esemény történt az utóbbi időben, ami aggodalomra ad okot.
„A hazai sajtóban megjelentek szerint akadt példa robbanásra, tűzesetre, sőt a dolgozók csoportos kórházba kerülésére is. Megesett az is, hogy még a szabálytalanságok vizsgálatára érkező ellenőrök is rosszul lettek a nem megfelelően tárolt veszélyes anyagoktól” – emlékeztetett Gurmai Zita.
Az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, hogy egyes beszámolók szerint rendszeresen mérik a dolgozók szervezetében felhalmozódott veszélyes anyagokat, ami nem sok optimizmusra ad okot.
„Egy magára valamit is adó országban elfogadhatatlan, hogy ilyen laza és könnyen kijátszható munkavédelmi és munkabiztonsági szabályok legyenek hatályban” – érvelt az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A kormány vélhetően az EU-s források hiányát próbálja enyhíteni a veszélyes és kockázatos üzemek betelepítésével, azonban ez nem szolgálja hazánk érdekeit, hiszen a jelenlegi szabályozás leginkább a külföldi beruházók igényeinek és céljainak kedvez, mivel gyakorlatilag sem a természetkárosítás ellen, sem a munkavállalók alapvető egészségvédelmére nem nyújt garanciát.
Gurmai Zita ezért írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Lázár János építési és közlekedési miniszternek: „Hogyan nyújt garanciát a hazai szabályozás a környezetszennyező gyárak működése ellen, ha a felelősségbiztosítás elvárható mértékével kapcsolatos részletes szabályokról nem rendelkezik hatályos jogszabály?” – címmel.
„Meglátásom szerint a jelenlegi jogszabályi környezetben sem a természet, sem a munkavállalók nincsenek biztonságban, azonban a helyzetet még tovább súlyosbítja, hogy még ezeknek a biztonságot – elviekben – garantáló hatályos jogszabályoknak a betartatása is komoly akadályokba ütközik” – mondta az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Gurmai Zita ezzel kapcsolatosan egy példát is említett, amely szerint az egyik debreceni üzem környezetvédelmi engedélyével kapcsolatosan kiderült, hogy a környezetszennyezési felelősségbiztosítás elvárható mértékével kapcsolatos részletes szabályokról nem rendelkezik hatályos jogszabály. Egy több milliárd forintos projekt esetén, ahol Debrecen város vízellátására, vízforrására nézve is veszély mutatkozik, elegendő mindössze egy „kombinált kártérítési limit”, (500.000.-Ft/kár, 1.000.000.-Ft/év) – ez pedig elfogadhatatlan!
Pedig még a Fidesz által megalkotott Alaptörvény is kimondja, hogy: „Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.”
De nem csak hazánk alkotmánya, hanem több EU-s intézmény is egyértelműen rögzíti „a szennyező fizet” elvét, ami szerint pénzügyi felelősséggel tartozik az a gazdasági szereplő, akinek tevékenysége a környezeti kárt, illetve az ilyen jellegű közvetlen kárveszélyt okozta.
„Ezzel pedig egészen biztosan nem fér össze, hogy egy több milliárd forintos beruházás esetében a kárt okozó vállalat számára a magyar jogszabályok mindössze évi 1 millió forintos felső határt szabnak” – érvelt az MSZP országgyűlési képviselője.
Gurmai Zita a beadványában az alábbi kérdéseket tette fel Lázár Jánosnak:
- Hogyan fordulhat elő egy, a gazdaságát fokozottan veszélyes iparágra építeni készülő országban, hogy „a környezetszennyezési felelősségbiztosítás elvárható mértékével kapcsolatos részletes szabályokról nem rendelkezik hatályos jogszabállyal”?
- Hogyan nyújt így garanciát a hazai szabályozás a környezetszennyező, sőt emberi egészséget veszélyeztető gyárak működésével szemben?
„Okkal feltételezhető, hogy ha ezek a gombamód szaporodó, fokozott veszélyt jelentő beruházások valóban megvalósulnak, akkor alapvetően befolyásolják majd hazánk gazdaságát az elkövetkezendő évtizedekben, ugyanakkor a nem megfelelő jogszabályi környezetben való működés, a környezetre és a lakosságra is súlyos kihatással lehet” – összegzett sajtótájékoztatója végén Gurmai Zita.
