Béremelést a felsőoktatásban dolgozóknak!
Hiller István azt mondta, hogy a felsőoktatás sajátos helyzetben van, mert nemsokára a parlament elé kerül a felsőoktatási törvény módosítása, ezért ha a kormánynak megvan a szándéka, akkor szakmai és financiális alapon is rendezhetik a terület helyzetét.
A 2010-es kormányváltás idején 186 milliárd forint volt a felsőoktatás állami támogatása, amit a két Széll Kálmán tervvel úgy csökkentettek, hogy a mélyponton 123 milliárd forintra esett - emlékeztetett. Azóta történt egy elmozdulás, most is egy 3,4 százalékos növekmény látható, de a támogatási összeg még mindig több mint 25 milliárd forinttal kevesebb, mint amikor a Fidesz kormányra jutott - hangsúlyozta.
A politikus azt javasolta, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók bérét húsz, míg az ott nem oktatóként munkát végzőkét 15 százalékkal emeljék fel.
Tényleg szándékosan tönkre kell tenni a mezőgazdaságot?
Gőgös Zoltán szerint nem lehet komolyan venni azt a költségvetést, amely már második éve nem tart be egy kormányhatározatot. Felidézte, a 2014-es határozat meghatározza, hogy a következő évek büdzséinek mekkora összeget kell tartalmazni a folyó kiadásokra a jövedelemtámogatásoknál. Két év alatt 11 milliárd forintot vontak el innen - mondta.
Szóvá tette, hogy nincs elfogadott uniós vidékfejlesztési program. Szerinte nem engedheti el a szaktárca az ágazat kezét csak azért, mert kisebbségben maradt abban a vitában, hogy ki kezelje az uniós forrásokat. Azt is kifogásolta, hogy míg Európa országainak jelentős része 25 százalék önrésszel egészíti ki az uniós forrásokat, addig Magyarország 15 százalékkal.
Miután az asszonyverő Balogh már nincs a rendszerben, azóta nem annyira fontos a tanyaprogram - fogalmazott, ezt azzal indokolta, hogy jelentősen csökkent ennek költségvetése. Gőgös Zoltán osztatlan közös tulajdon rendezésének módját is kifogásolta, mert nem lehet szétkarózni az országot, van, aki 30 négyzetmétert is ki akar méretni. Szerinte azoknak kell kimérni a földjeit, aki jelentkezik, hogy szeretné használni.
A szocialista politikus elmondta, miközben komoly baj van a sertéságazatban, kevesebb forrást kap a nemzeti sertésprogram. A legnagyobb gondnak a drága élelmiszert nevezte, ami szerinte versenyhátrányt is okoz főleg akkor, amikor a szomszédos államok áfát csökkentenek.
Gőgös Zoltán a tejágazatról szólva azt mondta, nem lehet 100 milliárd forintot elvonni az ágazatból, miközben 25 százalékkal csökken a tej ára. Azt is firtatta, hogy 10 ezer 500 hektáros családi birtok a négyfős családon kívül kinek fog még megélhetést adni. Tényleg szándékosan tönkre kell tenni a mezőgazdaságot? - kérdezte.
A kevés forrás mélyíti a tudásválságot
Kunhalmi Ágnes szavai szerint a költségvetés azt is megmutatja, hogy a döntéshozók mire tekintenek befektetésként. A politikus úgy fogalmazott: a kevés forrás és azok rossz felhasználása mélyíti tovább Magyarországon a tudásválságot. Ami ma az iskolarendszerben történik, holnap az fog megtörténni a magyar gazdaságban - folytatta.
A cél a kreatív magyar ipar és gazdaság fejlesztése lenne a kiszolgáltatottság helyett - jelentette be. Hozzátette: ezzel ellentétben a növekedés feltételei a bevételi oldalon megalapozatlanok és a hiányt leginkább a tartalékok és a jövő felélésével akarják megoldani. Kitörést az oktatási rendszer újragondolása és finanszírozásának megoldása jelentene - szögezte le.
Aktív munkaerő-piaci eszközökre költsön inkább a kormány
Józsa István szerint a kormánypártok egész kampányt csináltak abból, hogy riogassák az embereket a Bokros-csomaggal, miközben Matolcsy két csomagjában három Bokros-csomagnyi megszorítást hajtottak végre. A magyar gazdaság az előző évek stagnálásához képest múlt évben bővült egy kicsit, miközben a Bokros-csomag után évi 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés volt - tette hozzá. Bírálta azt is, hogy2010-es 20 ezer milliárdhoz képest mostanra 25 ezer milliárd forint felett van az államadósság.
Értékelése szerint a 2016-os költségvetés optimista makrogazdasági feltételezések mellett is jelentős megszorításokat tartalmaz, mert a jóléti kiadások stagnálnak, a gazdasági kiadások pedig visszaesnek, jelentősen nőnek azok az összegek, amelyeket a kormány magára költ. Azt javasolta, hogy a kormány csoportosítsa át a közmunkaprogramra szánt forrásokat az aktív munkaerő-piaci programokra, emellett pártja nevében a nemzeti béremelés programjára is javaslatot tett.
Növelni kell a nemzetpolitika támogatását
Kiss László reagálva a fideszes politikus felszólalására azt mondta, egy dolog kimaradt, hogy "Gyurcsány a hibás", ezért csak négyes fölét adna neki.
A nemzetpolitika kapcsán örömét fejezte ki amiatt, hogy tavalyi javaslatai, a határon túli műemlékvédelmi program összegének növelése, a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékának emelése bekerültek a 2016-os költségvetésbe.
Ismertette MSZP-s módosító javaslatokat, így azt, amely a Miniszterelnökség nemzetpolitikai tevékenységének támogatását 1 milliárdról 1,2 milliárd forintra emeljék. Ennek a forrása - folytatta - a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, amely "lassan a politikai humor részévé válik", mivel a törvényben meghatározott feladatait nem látja el, de mangalicafesztivált például rendez.
Szorgalmazta az oktatási-nevelési támogatások kérdésének rendezését, egy felülről nyitott rendszert javasolt, és ugyancsak kezdeményezte a Határtalanul program költségvetésének növelését.
A kormány a számokat nézi, az MSZP az embereket mögötte
Heringes Anita úgy fogalmazott: egyre inkább azt érzik, hogy a kormány csak a számokat nézi, az MSZP viszont "az emberekre is figyel a számok mögött". Kifejtette: bár a kormány azt mondja, az adócsökkentés költségvetését nyújtották be, a valóságtól ez távol áll, az egyszázalékos adócsökkentés átlagosan 1500 forintot jelent egy-egy ember számára.
Elmondta még, hogy szerintük a szegényebb embereknek kellene több pénzt adni, mert ők élelmiszerre és szolgáltatásokra Magyarországon költenének, szemben a gazdagabbakkal, akik a többletet külföldön költik el.
Több forrást az egészségügynek!
Szakács László pártja módosító javaslatainak támogatására szólította fel képviselőtársait. Az egészségügy területéről hozott példákat, és azt mondta: sportra az Emminél 100 milliárdot különítettek el, az egészségügyben béremelésre ugyanakkor csak 15 milliárdot szánnak, a gyes-gyed keretében pedig 120 milliárdot fizet ki a kormány. A fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei szintén kisebb támogatással számolhatnak.
Szóvá tette, hogy 5,4 milliárd forintot költenek fociegyesületekre, míg az egészségügyi intézmények karbantartására szintén hasonló összeg, 5,5 milliárd jut.
A javaslat nem oldja meg az iskolások problémáit
Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy a gyerekek túlterheltségre panaszkodnak a mindennapos testnevelés és a kötelező hit- és erkölcstan miatt, a magas óraszámuk miatt későn tudnak ebédelni, a közösségi közlekedési járatok pedig nem alkalmazkodnak az órarendhez, ezért nehezen tudnak hazajutni.
Az ellenzéki politikus hiányolta a tornatermeket és öltözőket és problémaként beszélt a tankönyvek minőségéről is. Szerinte hiába kap 16,8 milliárd forinttal többet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), ez a gyerekek mindennapi problémáit nem oldja meg.
Négy közlekedéssel összefüggő törvényt módosítana a kormány
Velez Árpád azt mondta, a javaslat kétes szabályokkal van tele, a NIF bármikor közérdekre hivatkozással kisajátíthat önkormányzati vagy állami kikötőt, a külföldi flottajárművek regisztrációs adóztatásával pedig a helyi önkormányzatoktól vesznek el újabb adóformát.
