Az EP és az ukrán Verhovna Rada parlamenti törvényhozóinak közös testülete által a tanácskozás után elfogadott nyilatkozatban élesen elítélik Oroszország agresszív, terjeszkedő politikáját, a krími félsziget törvénytelen megszállását, egyes kelet-ukrajnai területek elleni fegyveres agresszióját, hangsúlyozva, hogy Moszkva mindezzel egész Európa biztonságát veszélyezteti. Az EU részéről megerősítették az ukrán demokratizálási folyamat és az uniós normákhoz való felzárkózást célzó reformok további politikai és pénzügyi támogatását. A közös dokumentumban ugyanakkor a Társulási Bizottság arra figyelmezteti az ukrán kormányzatot, hogy az ország európai perspektívájának megerősítéséhez elengedhetetlen az előrelépés azokon a területeken, ahol az utóbbi időben a reformfolyamat megtorpant. Kiemelik az igazságszolgáltatás átalakítása, a korrupció elleni harc, az energiapolitika, a sajtószabadság, valamint a polgári jogok, ezen belül a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció teljes felszámolása területein sürgető politikai és jogalkotási feladatokat.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője, aki az EU-ukrán Társulási Bizottság első alelnökeként évek óta közelről figyeli és segíti ukrán szomszédaink európai felzárkózási törekvéseit, mostani tanácskozásukról elmondta: „az új oktatási törvény vitája kapcsán tett korábbi javaslatom alapján a Társulási Bizottság ukrajnai programjának központi témájaként ezúttal a nemzeti kisebbségek helyzetét választottuk: ezt tükrözi a helyszín, valamint az Ukrajnában élő magyar és más kisebbségek képviselőivel folytatott külön megbeszélés is. Az EP teljes politikai súlyát maga mögött tudó Bizottságunkat tartom ugyanis a leghatékonyabb fórumnak arra, hogy a kisebbségek jogait, ezen belül a nyelvhasználat és az oktatás kérdéseit felvessük, többek között a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelmében. Ezt tartottam szem előtt tavalyi kijevi látogatásunk során is, amikor a magyar politikusok közül elsőként személyes ígéretet kaptam Hrojszman miniszterelnöktől a megoldásra, a Velencei Bizottság bevonásával, ajánlásainak teljes elfogadásával. Az idén annak előmozdítása volt a feladat, hogy a kétségtelen rész-eredmények, a Velencei Bizottság világos állásfoglalása, a kisebbségekkel való egyeztetések elkezdése, az átmeneti időszak meghosszabbítása után most már további időveszteség nélkül módosítsák az oktatási törvényt, illetve annak a kisebbségi nyelveket érintő 7. cikkelyét, mégpedig úgy, hogy az ottani magyarok szerzett jogai semmiben ne sérüljenek.”
Szanyi Tibor a Társulási Bizottság tárgyalásai egyik fontos eredményének tartja, hogy ezt a követelményt sikerült rögzíteni a közös nyilatkozatban is, kiegészítve a kisebbségek és az ukrán hatóságok közötti párbeszéd folyamatossá tételével. Ezzel együtt a Magyar Szocialista Párt alelnöke a gyors megoldás esélye szempontjából egyelőre nem számít kedvező fejleményekre, tekintettel a küszöbön álló ukrán választási kampányra, valamint a magyar kormány szándékos feszültségkeltésére a kétoldalú kapcsolatokban. „A kisebbségi és ukrán partnereinkkel az elmúlt napokban folytatott beszélgetések ismét világossá tették számomra, hogy a Fidesz-kormány (látszat-)külpolitikája, az ukránok euro-atlanti kapcsolataival való zsarolás, az állandó konfliktuskeresés legkevésbé sem segíti az ottani magyarokat, azt kizárólag Orbán belpolitikai szempontjai irányítják, a szélsőséges ukrán nacionalisták és – nyilván nem véletlenül – Putyin legnagyobb örömére. Bízom benne, hogy a kárpátaljai magyarok sem hagyják magukat félrevezetni és látják, hogy érdekeiket Magyarország csakis az európai értékek mentén, uniós keretben, az ukránok számára a jövőt megtestesítő fő partnerük, az Európai Unió tagjaként tudja eredményesen képviselni. EP-képviselőtársaim teljes politikai támogatásával magam is ehhez próbáltam hozzájárulni az elmúlt négy napban.”
