Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Bizottság javaslatai alapján elindult közös politikai gondolkodás lendületet adott e régóta esedékes vitának és remélhetőleg a közös cselekvésnek is. Mint kifejtette: „Az európai integráció híveként abban mindig is biztos voltam, hogy egy Biztonsági és Védelmi Unió nélkül nem lehet teljes az Európai Unió, de most éppen ez tűnik annak a területnek, ahol a közös érdek és az ésszerűség mentén való konkrét előrelépés az európai építkezés egészét dinamizálhatja, amire a válságkezelés bénító évei után nagy szükség van”.
Az MSZP politikusa emlékeztetett rá, hogy az EU országok vezetői a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója kapcsán nemrégiben azt is ünnepelték, hogy az Unió területe azóta mentes a háborúktól, miközben szűkebb és tágabb környezetünkben számos katonai konfliktus tanúi voltunk és vagyunk. Ez olyan történelmi tény és érték, amely szerinte arra kötelezi az EU-t, hogy a jövőben is globális iránymutató és példaadó szerepet vállaljon a demokrácia, az emberi jogok, a polgárok külső és belső biztonságának szavatolása terén. Az euro-atlanti együttműködés jövőjét vizsgálva az EP-képviselők többsége azt hangsúlyozta, hogy az unió közös védelmének megerősítése nem alternatívája, hanem kiegészítője a NATO-EU a stratégiai partneri együttműködésnek, hiszen tény, hogy az Unió nem katonai hatalom, hanem ún. „puha hatalom” („soft power”), amelynek mindenkori nemzetközi fellépésében is elsődleges szempont az európai demokratikus normák és értékek képviselete. Szanyi meglátása szerint éppen ezért érdemes lenne kihasználnunk, hogy ez a körülmény az EU-nak nagyobb mozgásteret adhat a konfliktus-megelőzés, a béketeremtés és -fenntartás, a humanitárius és más, gyors és rugalmas reagálást igénylő nemzetközi akciók tekintetében, különösen pedig az új típusú biztonsági kihívások (kiber-támadások, terror-fenyegetések stb.) kezelésében.
Szanyi Tibor az egyébként előremutató parlamenti vita kapcsán ugyanakkor kénytelen volt felhívni az európai törvényhozók figyelmét arra is, hogy az egységesebb és hatékonyabb európai védelem jövőképét ma még beárnyékolja az EU saját belső viszonyainak rendezetlensége: „A továbblépéshez először is véget kellene vetni annak, hogy az EU egyik kormánya tudatosan szembe megy a közösen elhatározott külpolitikai célokkal, s a közösség – és persze saját polgárai – érdekeit elárulva külön alkukat köt olyan külső szereplőkkel, mint a jelenleg az európai érdekeket legközvetlenebbül veszélyeztető Putyin. Mindaddig,amíg ezt a többi EU tagállam vezetői - konkrétan Orbántól - eltűrik, hiányozni fog a közös biztonság és védelem megteremtéséhez szükséges kölcsönös politikai bizalom”.
