A témának szentelt szerdai plenáris vitában többen is világossá tették, hogy bár a napendi pont címe általában harmadik, EU-n kívüli tényezők szerepére utal, a korábbi konkrét esetek és a folyamatosan az EU megosztására, szélsőségeinek erősítésére törekvő politikája nyilvánvalóan a putyini Oroszországot helyezik a célkeresztbe.
Szanyi Tibor szerint az EP választások közelsége okán kissé megkésett, de bíztató az EU-szintű politikai szándék a közös, összehangolt védekezésre az Unió és tagállamai demokratikus működését fenyegető illegális informatikai módszerekkel, a választópolgárok adataival való tömeges visszaélésre kidolgozott algoritmusokkal, a hamis, gyűlöletkeltő, uszító álhírek terjesztőivel – és főleg megrendelőikkel - szemben.
„Sajnos ezen a téren is hazánk bizonyulhat az európai demokrácia leggyengébb láncszemének, mint az orosz beavatkozási kísérleteknek leginkább kitett, az Orbán kormány tétlensége, sőt készséges együttműködése miatt Putyin EU-ellenes törekvései kísérleti terepének tekintett tagállam. Annál fontosabb, hogy az EP-választásra készülve a hazai demokratikus ellenzék ezzel szemben is alaposan vértezze fel magát, amiben a jelek szerint bizton támaszkodhatunk az uniós intézményekre és a közös európai érdekeinket eláruló, Putyint kiszolgáló Orbán politikáját elutasító tagállamok segítségére” – tette hozzá az MSZP alelnöke.
