Az MSZP alelnöke, mint a magyar politikus rámutatott, az EU tagállamok következetes és egységes politikai és pénzügyi támogatására az országnak most, az Azovi-tengeri újabb orosz agresszió, Putyin egyre leplezetlenebb expanziós törekvései, valamint a választások előtti feszült belpolitikai helyzet miatt minden eddiginél nagyobb szüksége van.
Az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság első alelnöki tisztét is betöltő Szanyi Tibor ezért is örömmel állapította meg: „Az EP mindig is az ukrán demokratikus átalakulás legkövetkezetesebb támogatója volt, de most egyenesen imponáló volt az a demonstratív egység, amellyel képviselőtársaimmal tiltakoztunk a demokratikus, európai Ukrajna elleni orosz politika ellen. Ez nyilvánult meg a mostani plenáris ülésen az idei Szaharov-díjas Oleg Szencov melletti látványos akciónkban, ahol képviselőtársaimmal feliratokon követeltük a Krím bekebelezése elleni tiltakozása miatt Putyin börtönében sínylődő ukrán filmrendező, békeaktivista azonnali szabadon bocsátását.”
Az MSZP alelnöke ugyanakkor hozzászólásában rámutatott, hogy az EU további támogatásának, az ukrajnai demokratizálódási folyamat hitelességének feltétele, hogy az EU következetesen számon kérje az ukrán kormánytól a társulási megállapodásban közösen kijelölt reform-feladatok végrehajtását. A lemaradásokra és hiányosságokra ezen az EP jelentése és a parlamenti vita is emlékeztette az ukrán partnert, kiemelve az igazságügy és a közigazgatás reformja, valamint a korrupció elleni harc terén még megoldatlan, sürgető feladatokat.
Hozzászólásában Szanyi Tibor magyar politikusként az ukrán reformfolyamat értékelése kapcsán ezúttal is sürgette a kisebbségi jogok európai normák szerinti érvényesítését. Egyrészt üdvözölte, hogy sikerült a jelentés külön pontjaként az EU, illetve az Európai Parlament határozott elvárásaként rögzíteni, hogy az új ukrán oktatási törvény kisebbségi nyelvekre nézve hátrányos részeit a Velencei Bizottság ajánlásait pontosan követve, késedelem nélkül, a kisebbségekkel való érdemi párbeszéd alapján, az átmenet időszakát legalább 2023-ig kiterjesztve kell módosítani.
„Az ukrán hatóságoknak meg kell érteni, hogy a kisebbségi nyelvek ügyében további időhúzásuk csak arra jó, hogy tüzelje a szélsőséges, magyarellenes ukrán nacionalistákat, miközben tápot ad a kérdés ürügyén az ország európai és atlanti kapcsolatait blokkoló álságos magyar külpolitikának. Az ukrán kormány magatartása természetesen nem menti fel az Orbán-kormány öncélú, felelőtlen taktikázását, amely a megoldás helyett a kárpátaljai magyarok érdekeit is veszélyeztető feszültségkeltéssel és zsarolással terheli meg kétoldalú kapcsolatainkat, egyúttal nehezítve az ukránok európai orientációját – mindezzel természetesen jó szolgálatot téve az Ukrajna és a térség destabilizálásában érdekelt Putyinnak. Orbánnak tudomásul kellene venni, hogy a magyarok és más kisebbségek érdekeinek védelme az ukrán nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben is csak szövetségi, uniós keretben lehet hatékony, hiszen a mostani EP határozat is azt jelzi, hogy az EU részéről adott a politikai szándék az ehhez szükséges nyomásgyakorlásra” – fejtette ki Szanyi Tibor.
