„A környezetet- és az emberi életet károsító tevékenységeket komoly szankciókkal kell büntetni, az elővigyázatosság elvét alkalmazni és az kármentesítést kollektív jogorvoslattal összekötni szükséges. Ez vonatkozik a fosszilis, tengeri kitermelésre, amellyel kapcsolatban már 2013-ban irányelv született. Ennek tagállami átültetése még várat magára, mert sajnos több ország késlekedik ezzel.” - húzta alá Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő.
A károk elhárításának egyik igen fontos eszköze a „szennyező fizet elv”, amelyet más területeken is bevezették már az európai jogszabályok. Magyarországot illetően ez a megközelítés markánsan jelent meg például a vörösiszap - katasztrófa 5 éves évfordulója alkalmából készített európai parlamenti állásfoglalásban is.
„Az elv nem bonyolult, és minden emberi tevékenység okozta katasztrófa esetén alkalmazható. Ehhez átlátható és gyors kártalanítási folyamatra és szigorú monitoring rendszerre van szükség, no meg persze tagállami akaratra. De van még egy egyszerűbb megoldás is: fokozatosan, de minél gyorsabban meg kell tiltsuk a fosszilis és nukleáris energia használatát. Erre már most is lehetőség van, mivel a tagállamok egyelőre maguknak határozzák meg az energia-mixüket, és jelenleg is úgy kell megtenniük, hogy egyúttal a szolidaritást és a környezetvédelmet is tiszteletben tartják.” - tette hozzá Szanyi Tibor.
