Az EP többsége régóta szorgalmazza a bővítési folyamat dinamikusabbá tételét, így a képviselők üdvözölték, hogy a Bizottság végre konkrét menetrendet tárt eléjük a térség országainak felzárkóztatása, illetve - elsőként Szerbia és Montenegró – uniós csatlakozása érdekében. Ugyanakkor az EP álláspontjában és az uniós stratégiában is változatlan hangsúlyt kap, hogy a bővítési folyamat hitelessége és az európai integráció jövője érdekében valamennyi érintett országnak maradéktalanul teljesíteni kell a tagság összes politikai és gazdasági feltételét. A Nyugat-Balkán helyzetét és a csatlakozási tárgyalások előrehaladását a Bizottság áprilisban esedékes éves ország-jelentései kapcsán ismét értékelik majd az európai törvényhozók.
Az MSZP EP-képviselője, Szanyi Tibor a vita kapcsán emlékeztetett rá, hogy az európai szocialisták mindig is kiálltak az Unió nyitottsága, ezen belül a nyugat-balkáni országok befogadása mellett. Rámutatott, hogy ez a térség békéje és az egész EU stabilitása mellett elősegítheti az olyan kihívások közös, európai normák szerinti kezelését, mint a belső biztonság, a migráció, vagy az idegenellenes, nacionalista törekvések visszaszorítása. Reményei szerint a nyugat-balkáni országok sikeres csatlakozása az európai építkezés jövőjét és az EU vonzerejét bizonyítva cáfolja majd az euro-szkeptikusok és a nacionalisták érveit és céljait.
Szanyi Tibor hangsúlyozta: „Szerbia és a többi déli szomszédunk mielőbbi uniós tagságához Magyarországnak nyilvánvalóan különösen fontos, közvetlen érdekei fűződnek. Ehhez képest az EU-bővítés ellenzőinek jellemző érvei között éppen Orbán politikája szerepel az első helyen, mint annak a veszélynek a megtestesítője, hogy csatlakozása után egy tagállam elkezd EU-ellenes politikát folytatni, egyoldalú előnyökre törekszik, megtagadja az európai értékeket és a szolidaritást. Üres támogató nyilatkozatok helyett Orbán inkább azzal tehetne a nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni bizalmatlanság eloszlatásáért, ha elkezdene az európai demokratikus értékeket tisztelő, konstruktív és hiteles uniós politikát folytatni. Erre persze egyelőre nem látok nagy esélyt, de hiszem, hogy az áprilisi választások után már múlt időben beszélhetünk Orbánról, mint az európai építkezés egyik fő akadályáról”.
