mszp.hu
2016. november 09. 11:11

Szanyi Tibor pert nyert a kormány ellen: az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a demokráciát nem cenzúrával tartják fenn

2013. március 18-án Szanyi Tibor akkori országgyűlési képviselő parlamenti interpellációját követő viszontválaszát beszólásokkal zavaró Jobbik frakció felé fordulva, felemelt bal kezének középső ujját mutatta a szélsőjobbos képviselőknek. Válaszul Kövér László, az Országgyűlés elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett a képviselővel szemben, 131,410 forintos büntetést róva ki a kézmozdulatért. Ezt követően Szanyi Tibor 2013. május 6-án és május 27-én beadott interpellációját is fellebbezés lehetősége nélkül utasította el Kövér, azzal az indokkal, hogy azok olyan kijelentéseket tartalmaznak, amelyek sértik a Parlament méltóságát és elfogadhatatlanok egy demokratikusan működő rendszerben. Mellesleg mindkét interpelláció a dohányipar Fidesz általi kisajátításáról szólt.

Kövér fenti döntései miatt Szanyi Tibor, jelenlegi európai parlamenti képviselő - dr. Karsai Dániel, ügyvéd útján - a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely testület demokráciáról alkotott képe – ahogy azt a végső döntés is mutatja, szöges ellentétben van a fideszes politikus felfogásával.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megítélése szerint a parlament elnöke a cenzúra eszközével élve korlátozta Szanyi Tibor szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A Bíróság kiemelte, hogy a parlamenti interpellációhoz való jog minden parlamenti képviselőt megillet, és egy demokratikusan működő parlamentben különösen fontos, hogy a kisebbségben lévők e joga ne sérüljön.

Az eset kapcsán az Emberi Jogok Európai Bírósága aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar parlamentben hiányoznak azok a biztosítékok, melyek megakadályoznák a fegyelmi jogkörrel rendelkezők visszaéléseit, továbbá felhívta a figyelmet, hogy e fegyelmi döntéseket indoklás és az érintett meghallgatása nélkül hozzák meg.

A magyar kormány a per során felhozott érvét, miszerint a parlamentben elhangzott beszédekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságának elve, a bíróság teljes mértékben elutasította, aláhúzva, hogy különösen az állampolgárok által megválasztott képviselők számára fontos a szólásszabadság, amelyet csak nagyon súlyos érvek mentén lehet korlátozni.